Nyelv és társadalom a rendszerváltáskori Magyarországon

Name: Nyelv és társadalom a rendszerváltáskori Magyarországon
Availability: InStock
Author: Kontra Miklós
ISBN: 9633894190

Kontra Miklós - Nyelv és társadalom a rendszerváltáskori Magyarországon, Budapest 2003 antikvár könyv

(0 vélemény)

Antikvár könyv

4 800 Ft

8 000 Ft

40%

Állapot

Készleten

Jó állapotú antikvár könyv

Partner

Kedvezményes

Ezt a könyvet külső partnertől szerezzük be Önnek, a szállítási idő hosszabb lehet, kérjük megrendeléskor ezt vegye figyelembe.

Várható szállítási idő: 4-7 nap

320

hűségpont

Hogy működik az alku?

6 400 Ft

8 000 Ft

20%

A kötet szerzői (nyelvészek és szociológusok) országos reprezentatív mintával végzett szociolingvisztikai kutatás alapján vizsgálják a rendszerváltáskori magyar nyelvhasználat társadalmi rétegződését. Végigvezetik az olvasót a nyelvi változatok és változások kutatásának tervezési fázisaitól kezdve, az elemzéseken és elméleti általánosításokon át a gyakorlati alkalmazásokig vezető úton. A nyelvművelők és az iskola által propagált explicit kodifikált normát szembesítik a magyarországi nyelvközösség nem vagy alig tudatosan elsajátított implicit normáival. 9 nem nyelvi (független) és 12 nyelvi (függő) változó korrelációinak részletes elemzésével, valamint egyéb nyelvhasználati-kommunikációs adatok bevonásával nyelv és társadalom új, sokszor meglepő összefüggéseit tárják fel. A könyv mindazoknak szól, akiket komolyan érdekelnek nyelvünk s társadalmunk összefüggései.

Mutass kevesebbet

Bővebb leírás

ISBN:	9633894190
Sorozatcím:	Osiris Tankönyvek
Kiadó:	Osiris
Kiadás éve:	2003
Kiadás helye:	Budapest
Nyomda:	Dürer Nyomda Kft.
Kötés típusa:	fűzött kemény papír
Terjedelem:	371 oldal
Nyelv:	magyar
Méret:	Szélesség: 17.00 cm, Magasság: 24.00 cm
Súly:	0.00 kg
Kategória:	Nyelvészet / Szociológia / Irodalom / Szépirodalom / Esszék, Tanulmányok, Publicisztika

Ajánlja ismerőseinek is!

Kívánságlistára teszem ezt a könyvet!

Megnézem a tartalomjegyzéket!

Köszönetmondások 9
Ábra- és térképjegyzék 11
Táblázatok jegyzéke 17
1. BEVEZETŐ (Kontra Miklós) 19
2. NYELVÉSZETI MEGKÖZELÍTÉSMÓDOK (Kontra Miklós) 26
2.1. A nyelvművelés 27
2.2. Chomskyánus elméleti nyelvészet 29
2.3. Szociolingvisztika 31
2.4. Egy példa a három megközelítés különbségeinek illusztrálására: a -t végű igék 35
3. A VIZSGÁLAT KERETEI (Kontra Miklós) 41
A vizsgálat céljai
3.1. Mintavétel 42
3.1.1. Korábbi magyar minták 42
3.1.2. Néhány külföldi minta 43
3.1.3. A Magyar Nemzeti Szociolingvisztikai Vizsgálat mintája 44
3.2. A terepmunkások (adatfelvevők) kiválasztásáról 51
3.3. A kérdőív összeállítása 52
3.3.1. Grammatikalitási ítéletek 53
3.3.2. Szóbeli mondatkiegészítés 54
3.3.3. Írott alternatív formák közötti választás 55
3.3.4. Írott szöveg kijavítása 56
3.3.5. A feladatok sorrendje és nehézsége 56
3.3.6. A feladatok típusairól 57
3.4. A nem nyelvi (független) változók leírása 57
3.4.1. Iskolázottság 58
3.4.2. Településtípus 59
3.4.3. Nem 60
3.4.4. Életkor 61
3.4.5. Foglalkozás 62
3.4.6. Ingázók és lakhelyükön dolgozók 63
3.4.7. Etnikum 64
3.4.8. Mobilitás 64
3.4.9. Nyelvművelés 65
3.5. A nyelvi (függő) változók leírása 66
3.5.1. (bVn) és (bV) 66
3.5.2. (ik) 67
3.5.3. (ami) és (amely) 70
3.5.4. (nVk)2 71
3.5.5. (-t végű igék kijelentő módja) és (-t végű igék felszólító/kötőmódja) 73
3.5.6. (természetes, hogy X) 77
3.5.7. (e) 80
3.5.8. (a miatt) 81
3.5.9. (miatt) és (végett) 82
3.5.10. Néhány helyesírási változó 82
4. VIZSGÁLATI EREDMÉNYEK: A FÜGGETLEN VÁLTOZÓK HATÁSAI
A NYELVI VÁLTOZÓKRA (Kontra Miklós) 85
4.1. A -ba/ban kérdés először: az inessivusi (bVn) változó 86
4.1.1. Következetesség? 95
4.2. A -ba/ban kérdés másodszor: az illativusi (bV) változó 97
4.2.1. Következetesség? 103
4.3. Az ikes igék 105
4.3.1. A kijelentő E/l (m) változó 105
4.3.2. A feltételes E/l (nVk)1 változó 116
4.3.3. A feltételes E/3 (nV) változó r-:M 119
4.3.4. A felszólító E/3 (Vn) változó 123
4.4. Ami vagy amely? Az (ami) változó 125
4.5. Én tudnék vagy tudnák?: a (nVk)2 változó 126
4.6. Suksükölés és szukszükölés először: a (-t végű igék kijelentő módja) változó 131
4.6.1. Suksükölés 131
4.6.2. Szukszükölés 135
4.7. Suksükölés és szukszükölés másodszor: a (-t végű igék felszólító/kötőmódja)
változó 141
4.7.1. Suksükölés 141
4.7.2. Szukszükölés 143
4.7.3. Következetesség? 144
4.8. Egy ma zajló mondattani változás: a (természetes, hogy X) változó 146
4.8.1. Ítéletek 146
4.8.2. Szóbeli mondatkiegészítések 147
4.8.3. Alternatívaválasztás 150
4.8.4. Írásbeli hibajavítás 151
4.8.5. További megjegyzések a (természetes, hogy X) változóról 152
4.9. Nem-e jön? Az (e) változó 155
4.9.1. Ítélet 155
4.9.2. Írásbeli hibajavítás 157
4.10. Az miatt csinálta? Az (a miatt) változó 157
4.11. Betegség végett zárva? A (miatt) és (végett) változók 159
4.11.1. A (miatt) változó 159
4.11.2. A (végett) változó 160
4.12. A helyesírási változók 165
5. A FÜGGETLEN VÁLTOZÓK HATÁSAINAK ÖSSZEGZÉSE (Kontra Miklós) 169
5.1. Milyen az iskolázott emberek nyelvhasználata? (Az iskolázottság hatásai) 170
5.1.1 .Várt és váratlan hatások 170
5.1.2. Az iskolázottsági mobilitás hatásai 173
5.1.3. Műveltség és „nyelvi műveltség" 177
5.2. A „bűnös város" standardabb nyelve (A településtípus hatásai) 181
5.2.1. Amikor nincs a lakhelynek hatása 183
5.2.2 Budapest és vidék 184
5.2.3. Városok és falvak 185
5.3. A magyar nők másmilyenek? (Nemi különbségek) 187
5.3.1. Nemi különbségek az MNSZV-ben 188
5.3.2. A nemi különbségek nem-semleges magyarázatáról 191
5.4. Mi változik? (Látszólagosidő-vizsgálatok) 195
5.4.1. Nincs változás 196
5.4.2. Valószínű változások 197
5.4.3. Hol zajlanak a változások? 207
5.5 Foglalkozás, ingázás, etnikum, mobilitás 208
5.5.1. Foglalkozás 209
5.5.2. Etnikum 210
5.6. Hatékony-e a nyelvművelés? 211
5.6.1. Kik fogyasztják a nyelvművelő javakat? 213
5.6.2. Kiknek szól a nyelvművelés? 214
5.6.3. A nyelvművelés hatásai 216
5.6.4. Kauzalitás? 219
5.6.5. A nyelvi boldogulás ismeretlen útjai 226
6. FELADATHATÁSOK (Kontra Miklós) 229
6.1. Az egyes adatközlők következetessége 230
6.2. Az adatfajtákról 231
6.3. A feladathatásokról 232
6.3.1. Az adatgyűjtés módszereivel kapcsolatos tényezőkről 233
6.3.2. A stimulusokkal (nyelvi adatokkal) kapcsolatos tényezőkről 235
6.3.3. Szóbeli produkció, grammatikalitási ítélet és írásbeli hibajavítás különbség 237
7. A SZÉP MAGYAR BESZÉD ÉS A CSÚNYA (Kontra Miklós) 240
7.1. Hol beszélnek szépen és csúnyán magyarul? 240
7.1.1. Nyelvészeti kérdés ez? 240
7.1.2. Imre Samu tanulmánya (1963) 240
7.1.3. Terestyéni Tamás vizsgálata (1987) 241
7.1.4. Kik beszélnek szépen és kik csúnyán? 242
7.1.5. Hol beszélnek a legszebben s hol a legcsúnyábban magyarul? 244
7.1.6. Hat nyelvjárási terület ítéletei 245
7.1.7. A budapestiek ítéletei és a budapesti beszédre vonatkozó ítéletek 251
7.2. Milyen a szép magyar beszéd? 252
8. NYELV ÉS TÁRSADALOM A RENDSZERVÁLTÁSKOR 256
8.1. Stigmatizáció és nyelvi tudat (Pléh Csaba) 256
8.1.1. Normák és hiperkorrekció a normatív irányulású nyelvi közösségben 256
8.1.2. A nyelvművelés néhány grammatikai alapelve 259
8.1.3. Grammatikai feladataink logikája a stigmatizáció-hiperkorrekció szempontjából 261
8.1.4. Grammatikai ítéletek és produkciók (leíró eredmények) 265
8.2. Tudás-stílusok és kommunikatív
habitusok (Angelusz Róbert - Tardos Róbert) 278
8.2.1. Elméleti keretek 278
8.2.2. A tudás-stílusok társadalmi eloszlása az 1980-as évek Magyarországán 279
8.2.3. Kommunikációs habitusok - egy kísérleti tipológia 290
8.3. A megszólítási formák szociokulturális jellegzetességei
a rendszerváltáskor (Az elvtárs-tói az úr-ig) (Angelusz Róbert - Tardos Róbert) 297
8.3.1. Megszólítási formák és történeti-társadalmi kontextus 297
8.3.2. A megszólítási formák vizsgálatának alapadatai 298
8.3.3. Társadalmi-demográfiai jellegzetességek 302
8.3.4. A megszólítások szociokulturális térképei 308
8.4 Köszönési szokások a rendszerváltáskor (Terestyéni Tamás) 314
8.4.1. Köszönések és köszönési stílusok 315
8.4.2. A köszönési stílusok társadalmi-demográfiai kötődése 317
8.4.3. Tudás-stílusok és köszönési stílusok összefüggése 320
9. KITEKINTÉS: POLITIKA, IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS, EMBERI JOGOK,
ISKOLA (Kontra Miklós) 323
9.1. Nyelv és politika 323
9.2. Nyelv és igazságszolgáltatás 325
9.3. Nyelv és emberi jogok 327
9.4. Nyelv és iskola 331
Irodalom 337
Név- és tárgymutató 353
1. melléklet: néhány megjegyzés az alkalmazott statisztikai
eljárásokról (Pléh Csaba) 363
2. melléklet: A nyelvi feladatok, rövid nevük és alapmegoszlásuk 372