Nyomon követés globális szabványokkal

Name: Nyomon követés globális szabványokkal
Price: 880.00 HUF
Availability: InStock
Author: Kecskés Katalin
ISBN: 9789630626477

Kecskés Katalin, Krázli Zoltán - Nyomon követés globális szabványokkal, Budapest 0 antikvár könyv

(0 vélemény)

Antikvár könyv

880 Ft

1 600 Ft

45%

Állapot

Készleten

Jó

Központi raktár

Kedvezményes

Volt könyvtári példány.

hűségpont

Hogy működik az alku?

Mi is a nyomon követés, nyomon követhetőség? A nemzetközileg legelismertebb meghatározása szerint, az a képesség, mely szerint valamely dolog (pl. áru, tétel, termék vagy információ) útját vagy élettörténetét, helyét vagy felhasználását, a folyamatban részt vevő helyszíneket és szereplőket szabványos azonosítók használatával, az azonosítók közötti kapcsolatok ismeretével nyomon tudjuk követni, és vissza tudjuk vezetni. Az elosztási láncra vetítve mindez megfogalmazható úgy is, mint az a képesség, mellyel aprólékosan és következetesen végig tudjuk kísérni egy árutétel mennyiségi és minőségi változásait mind időben, mind térben. Beazonosítható az áru, a tétel, annak jelenlegi, illetve korábbi tartózkodási helye. Meghatározható annak eredete, valamint segítségével valamennyi szükséges információ összekapcsolható.

Mutass kevesebbet

Bővebb leírás

Súly:
ISBN:	9789630626477
Kiadó:	GS1 Magyarország Kht.
Kiadás helye:	Budapest
Nyomda:	Focus Print Kft.
Kötés típusa:	ragasztott papír
Terjedelem:	251
Nyelv:	magyar
Méret:	Szélesség: 16.00 cm, Magasság: 23.00 cm
Kategória:	Közgazdaságtan / Külkereskedelem, Nemzetközi Kapcsolatok

Ajánlja ismerőseinek is!

Kívánságlistára teszem ezt a könyvet!

Megnézem a tartalomjegyzéket!

Előszó, avagy globalizáció és szabványalkotás 11
I. A nyomon követésről - Kecskés Katalin 13
1. A nyomon követés jelentősége, fogalma, elvei, belső
és külső nyomon követés, globális nyomon követhetőségi szabványok 14
1.1 FOGYASZTÓI ELKÉPZELÉSEK A NYOMON KÖVETÉSRŐL - Dr. Lakner Zoltán 14
1.2 A NYOMON KÖVETÉS FOGALMA 19
1.3 A NYOMON KÖVETÉS ELVEI 20
1.4 BELSŐ NYOMON KÖVETÉS 20
1.5 KÜLSŐ NYOMON KÖVETÉS 22
2. A nyomon követés általános modellje 23
2.1 GS1 GLOBÁLIS SZABVÁNYOK ÉS MEGOLDÁSOK 23
2.2 A GS1 RENDSZER FELÉPÍTÉSE 24
2.3 A NYOMON KÖVETÉSI FOLYAMATOK RÉSZTVEVŐI 27
2.4 A NYOMON KÖVETÉSI FOLYAMATBAN RÉSZTVEVŐ
SZEREPLŐK FUNKCIÓI 28
2.4.1 Információáramlással kapcsolatos szerepek 28
2.4.2 Fizikai mozgással kapcsolatos szerepek 28
2.5 A NYOMON KÖVETHETŐ ÁRU 29
2.6 EGY NYOMON KÖVETHETŐ ÁRU AZONOSÍTHATÓSÁGA 29
2.7 NYOMON KÖVETÉSI ADATOK 31
2.8 A NYOMON KÖVETHETŐSÉGHEZ SZÜKSÉGES MINIMÁLIS ADATOK 32
2.9 A NYOMON KÖVETÉS FOLYAMATA 33
2.9.1 A. alfolyamat: Tervezés és szervezés 34
2.9.2 B. alfolyamat: A törzsadatok meghatározása 34
2.9.3 C. alfolyamat: A nyomon követési adatok rögzítése 35
2.9.4 D. alfolyamat: A nyomon követés kérelmezése 38
2.9.5 E. alfolyamat: Információ felhasználása 39
II. Globális szabványok - globális megoldások 41
1. Az azonosítás eszközei: a GS1 Azonosító kulcsok - Krázli Zoltán 42
1.1 A GS1 AZONOSÍTÓ KULCSOK ÁLTALÁNOS FELÉPÍTÉSE 42
1.2 AZ AZONOSÍTÓ KULCSOK SZEREPE ÉS JELENTŐSÉGE 43
1.3 A SZÁMKIADÁS FELELŐSSÉGE ÉS LEHETŐSÉGE 44
1.4 AZ AZONOSÍTÓ SZÁMOK KOMMUNIKÁCIÓJA: ADAT-ÖSSZEHANGOLÁS 45
1.5 A GS1 AZONOSÍTÓ KULCSOK ALKALMAZÁSI KÖRNYEZETE 45
1.6 A GS1 AZONOSÍTÓ KULCSOK TÍPUSAI 46
1.7 AZ EGYES GS1 AZONOSÍTÓ KULCSOK FELÉPÍTÉSE ÉS SZEREPE 48
1.7.1 Jogi személyiségek, helyek és helyszínek azonosítása 48
1.7.2 Kereskedelmi áruk azonosítása 49
1.7.2/1 A GTIN számkiadás felelőssége 49
1.7.2/2 A GTIN számkiadás irányelvei 50
1.7.2/3 A GTIN újbóli felhasználásának türelmi ideje 52
1.7.2/4 A GTIN szám felépítése - nyílt térbeli elosztásban 52
1.7.2/5 A GTIN szám felépítése - korlátozott térbeli elosztásban 54
1.7.3 Logisztikai egységek azonosítása 56
1.7.4 Visszatérő tárgyak azonosítása 56
1.7.5 Egyedi tárgyak azonosítása 57
1.7.6 Szolgáltatási kapcsolatok azonosítása 57
1.7.7 Dokumentumok azonosítása 58
1.8 INFORMÁCIÓK A CÉGNEVEK ÉS AZ AZONOSÍTÓ SZÁMOK MÖGÖTT 59
1.8.1 A GEPIR által nyújtott lehetőségek 59
1.8.2 A GEPIR felépítése 60
2. Az automatikus adatgyűjtés eszköze: a vonalkód - Krázli Zoltán 62
2.1 VONALKÓDOKRÓL ÁLTALÁBAN 62
2.2 VONALKÓDJELKÉP-RENDSZEREK ÉS JELKÉPEK A GLOBÁLIS AZONOSÍTÓ
SZÁMOK FELTÜNTETÉSÉRE 64
2.3 VÁLASZTÁS A JELKÉPRENDSZEREK ÉS A JELKÉPEK KÖZÖTT 67
2.4 ADATTARTALOM AZONOSÍTÓK 68
2.5 VONALKÓDJELKÉPEK A NYOMON KÖVETÉS SZOLGÁLATÁBAN 70
2.5.1 Az EAN-13 és EAN-8 jelkép alkalmazása
2.5.2 GS1 -128 jelkép alkalmazása 70
2.5.3 A GS1 Databar és az Összetett jelképrendszer, valamint
az Adatmátrix alkalmazása 74
2.5.3/1 Kötelező adatelemek 75
2.5.3/2 Választható adatelemek 76
2.5.4 Logisztikai egységek nyomon követése 77
2.5.4/1 A logisztikai egység által tartalmazott áru adatainak megjelenítése 79
3. EPCglobal, avagy a globális RFID (rádiófrekvenciás azonosítás)
szabvány a nyílt elosztási láncok számára - Kétszeri Dávid 81
3.1 EPCglobal NETWORK - AVAGY A RÁDIÓFREKVENCIÁS
AZONOSÍTÁSON TÚL 81
3.2 AZ EPCglobal NETWORK FELÉPÍTÉSÉNEK RÖVID ÁTTEKINTÉSE 82
3.2.1 EPC (Electronic Product Code - Elektronikus termékkód) 82
3.2.1/1 Azonosítási elvek 84
3.2.1/2 Elméleti azonosítók 85
3.2.2 RFID tag 90
3.2.3 RFID Írók/Olvasók 92
3.2.3/1 Tag protokoll 94
3.2.3/2 Olvasó protokoll 95
3.2.3/3 Olvasó menedzsment 95
3.2.4 RFID/EPC Middleware 95
3.2.4/1 ALE (Application Level Event) interfész 95
3.2.5 EPC IS (EPC Information Service - EPC Információs rendszer szolgáltatás) 95
3.2.5/1 EPC IS interfészek 97
3.2.5/2 EPC IS események 97
3.2.5/3 Az EPC IS események dimenziói 97
3.2.6 EPC DS (EPC Discovery Service) és az ONS (Object Naming Service) 97
3.2.7 EPCglobal Network által támogatott termék nyomon követés az FMCG láncban 98
3.3 AZ RFID/EPC TECHNOLÓGIA ALKALMAZÁSÁBAN REJLŐ LEHETŐSÉGEK
A NYÍLT ELOSZTÁSI LÁNCOK SZÁMÁRA 98
3.3.1 RFID/EPC hatása az áruátvételre 99
3.3.2 RFID/EPC hatása a készlethiányra 99
3.3.3 RFID/EPC hatása a nem igazolt raktári hiányra 100
3.3.4 RFID/EPC hatása az értékesítés által vezérelt raktárkészletekre 100
3.3.5 Szenzoros RFID hatása a hűtőlánc menedzsmentre 100
3.3.6 RFID/EPC hatása a hamisításra 101
3.4 EPC A GYAKORLATBAN 101
4. Az EDI szerepe a nyomon követésben - Vatai Krisztina 104
4.1 AZ EDI FOGALMA 105
4.2 AZ EDI ALAPDEFINÍCÓJA 105
4.3 EGY EDI RENDSZER ALKOTÓELEMEI 105
4.4 AZ EDI SZABVÁNYOK FEJLŐDÉSE 106
4.5 NAPJAINK ADATCSERESZABVÁNYAI 107
4.6 AZ EDI ÉS AZ EDIFACT STRUKTÚRA 108
4.7 EANCOM ÜZENETEK 110
4.7.1 Törzsadatüzenetek 112
4.7.2 Kereskedelmi üzenetek 113
4.7.3 Jelentési és tervezési üzenetek 114
4.7.4 Általános üzenetek 114
5. A termékinformáció és az információ minőségének szerepe
a nyomon követésben - Vatai Krisztina 116
5.1 AZ INFORMÁCIÓÁRAMLÁS, ILLETVE AZ ADATKEZELÉS BELSŐ FOLYAMATAI 116
5.1.1 Adatminőségi problémák 117
5.1.2 Vállalati adatkezelési alapelvek 117
5.1.3 Az adatminőség fő teljesítménymutatója (KPI = Key Performance Indicator) 119
5.2. AZ ADATKOMMUNIKÁCIÓ KÜLSŐ FOLYAMATAI - ADATSZINKRONIZÁCIÓ 120
5.2.1 A GDSN alkotóelemei 120
5.2.2 A GDSN fogalma és működése 123
5.2.3 A felhasználók előnyei 126
5.2.4 GDSN alkalmazási statisztika 128
5.2.5 A GS1 szabványainak összehangolt alkalmazásai 128
III. Ágazati nyomon követési megoldások és esettanulmányok 131
1. A logisztikai folyamatok, valamint a kiskereskedelmi értékesítési pontok
nyomon követési kihívásai és megoldásai - Krázli Zoltán 132
1.1 A SZABVÁNYOK SZEREPE A LOGISZTIKAI FOLYAMATOK OPTIMALIZÁLÁSÁBAN 132
1.2 A LOGISZTIKA ÉS FOLYAMATAI A TERMÉK ÉLETÚTJÁN 132
1.2.1 Gyártás 133
1.2.2 Szállítás 135
1.2.3 Raktározás, komissiózás 136
1.2.4 Disztribúció 137
1.3 NEMZETKÖZI SZABVÁNYOK A LOGISZTIKA ÉS AZ ELLÁTÁS SZOLGÁLATÁBAN
1.4 GS1 SZABVÁNYOK A HÉTKÖZNAPOKBAN 139
2. Elektronikus agrárszolgáltatások, agrárlogisztika - Kétszeri Dávid 142
2.1. A NYOMON KÖVETÉS SZÜKSÉGESSÉGE 143
2.2 ÉLELMISZER-BIZTONSÁG 143
2.3 178/2002/EK RENDELET, AVAGY AZ ÉLELMISZER NYOMON
KÖVETHETŐSÉG JOGI HÁTTERE 144
2.4 JELENTŐS NEMZETKÖZI ÉLELMISZER-IPARI SZABVÁNYOK ÉS ELŐÍRÁSOK 146
2.4.1 Beszállítói rendszerek: BRC, IFS 146
2.4.2 HACCP 147
2.4.3 ISO 22000 147
2.5 VÁLSÁGKEZELÉS AZ ÉLELMISZER-KERESKEDELEMBEN 148
2.5.1 Fontosabb definíciók 148
2.5.2 Válságcsoport és válságterv 150
2.5.3 Képzés, tréning 151
2.5.4 Tennivalók egy élelmiszer-ipari válság esetén 152
2.5.5 GS1 szabványok élelmiszer nyomon követésben történő
alkalmazásának előnyei 153
2.6 ESETTANULMÁNY 154
2.6.1 Idaredalma nyomon követése GS1 eszközökkel 154
2.7 GS1 SZABVÁNYOK A GYÁRTÓKNAK ÉS A BESZÁLLÍTÓKNAK 160
3. Nyomon követés az egészségügyben - Krázli Zoltán 164
3.1 A NYOMON KÖVETHETŐSÉG ELŐNYEI AZ EGÉSZSÉGÜGYI SZEKTORBAN 165
3.2 AZ ÁGAZAT EGYSÉGES NYOMON KÖVETÉSI RENDSZERE 166
3.3 AZ ÁGAZAT FOLYAMATAI ÉS NYOMON KÖVETÉSI KIHÍVÁSAI 169
3.4 ESETTANULMÁNY 174
3.4.1. Az azonosítás, az azonosító számok elhelyezése 175
3.4.2 Az adatok összegyűjtése, feldolgozása 180
4. Hulladékgazdálkodás - Fekete Balázs 181
4.1. A HULLADÉKGAZDÁLKODÁS JOGSZABÁLYI HÁTTERE MINT
A NYOMON KÖVETHETŐSÉGI ÉS AZONOSÍTÁSI KIHÍVÁSOK FORRÁSA
- AZ EURÓPAI UNIÓBAN ÉS HAZÁNKBAN 181
4.1.1. A hulladékgazdálkodás helye az Európai Unió tevékenységi területei között 181
4.1.2. A hulladékgazdálkodással kapcsolatos uniós alapelvek 183
4.1.3. A hulladékgazdálkodásra vonatkozó jogszabályi háttér
hazánkban: a hazai szabályozás kettőssége 185
4.1.4. Azonosítási és nyomon követhetőségi problémák 188
4.1.4/1 Szervezet- és termékazonosítás a hulladékgazdálkodásban 188
4.1.4/2 A párhuzamos nemzeti szabályozás ellent mondásai 189
4.2. A HULLADÉKGAZDÁLKODÁS TERÜLETÉN FELMERÜLŐ SZABVÁNYOSÍTÁSI
IGÉNYEK ÉS MEGOLDÁSOK A „GS1 SZEMÜVEGÉN KERESZTÜL" 190
4.2.1. A globális látásmód szükségessége 190
4.2.2. A GS1 szabványok szerepe a hulladékgazdálkodásban érintett
szervezetek és helyek, termékek és hulladékok, valamint
tevékenységek és szolgáltatások azonosítására 192
4.2.2/1 Szervezetek, helyek 193
4.2.2/2 Termékek, hulladékok 195
4.2.2/3 Tevékenységek, szolgáltatások 196
4.2.3 Elektromos és elektronikai berendezésekből keletkező hulladékok
hulladékkezelési folyamatának nyomon követése GS1 szabványok
alkalmazásával 197
4.3. GLOBÁLIS ÉS REGIONÁLIS KLASSZIFIKÁCIÓS RENDSZEREK JELENTŐSÉGE
ÉS SZEREPE A HULLADÉKGAZDÁLKODÁS EGYSÉGES SZEMLÉLETÉNEK
KIALAKÍTÁSÁBAN 200
4.3.1. Tevékenységgel kapcsolatos klasszifikációk 200
4.3.2. Szolgáltatással kapcsolatos klasszifikációk 201
4.3.3. Termékkel kapcsolatos klasszifikációk 202
4.3.4. Hulladékkal kapcsolatos klasszifikációk 203
4.3.5. Összegzés 204
4.4 GS1 SZABVÁNYOK ALKALMAZÁSA A HULLADÉKGAZDÁLKODÁS
TERÜLETÉN HAZÁNKBAN 204
4.4.1. Előzmények: szakmai együttműködés a Környezetvédelmi
és Vízügyi Minisztériummal 204
4.4.2. GS1 szabvány alapú informatikai fejlesztések 205
4.4.2/1 A Göngyöleg-RTI katalógus 205
4.4.2/2 Az Elektronikus Környezetvédelmi és Termékdíj (eKT) Rendszer 205
4.4.3. GS1 szabványok alkalmazása a gyakorlatban 206
4.4.3/1 GLN számmal történő szervezet- és helyazonosítás esetei 206
4.4.3/2 GTIN számmal történő termékazonosítás esetei 206
ZÁRSZÓ HELYETT... 209
FÜGGELÉK 211
1. Függelék - GS1 Magyarország szakszótár (2007. május 31.) 211
2. Függelék - A GS1 rendszerben szabványosított GS1 Adattartalomazonosítók (Al) 229
3. Függelék - EANCOM üzenetek listája 235
4. Függelék - Feladási értesítés (DESADV) üzenet példa 237
5. Függelék - A GDSN termékattribútum készlete 241
IRODALOMJEGYZÉK 247