Úgy tűnik, hogy a JavaScript le van tiltva, vagy nem támogatja a böngésző. Sajnáljuk, de az oldal néhány funkciójának működéséhez, többek között a rendeléshez engedélyeznie kell a JavaScript futtatását böngészőjében. Köszönjük!

Nyugat felé

Nyugat felé - Kopátsy Sándor dr. - Régikönyvek
Nyugat felé - Régikönyvek Nyugat felé - Régikönyvek Nyugat felé - Régikönyvek Nyugat felé - Régikönyvek Nyugat felé - Régikönyvek Nyugat felé - Régikönyvek Nyugat felé - Régikönyvek Nyugat felé - Régikönyvek Nyugat felé - Régikönyvek Nyugat felé - Régikönyvek Nyugat felé - Régikönyvek Nyugat felé - Régikönyvek Nyugat felé - Régikönyvek Nyugat felé - Régikönyvek
(0 vélemény)
Borító tervezők:
László Csaba
Kiadó:
Kairosz Kiadó
Kiadás éve:
1998
Kiadás helye:
Budapest
Nyomda:
Széchenyi Nyomda
ISBN:
9639137235
Kötés típusa:
kemény papírkötés, kiadói borítóban
Terjedelem:
440 oldal
Nyelv:
magyar
Méret:
Szélesség: 15.00cm, Magasság: 20.00cm
Súly:
0.50kg
Kategória:
TARTALOM
Előszó 5
A népszaporulat 7
Az átlagos élettartam 8
A biztonságérzet 9
A család 10
Iskolázottság 10
Az átlagos testmagasság 11
Nemzeti jövedelem 14
Hogyan lettem történész? 15
Kiűzetés a Paradicsomból 17
A paradicsomi állapot 17
A gyűjtögetés 19
Vadászat 19
A halászat 21
A sok gyűjtögető mellett kevés vadász és halász 21
A női és gyermekmunka dominanciája a civilizáció előtt 22
Romló és tárolható ételek 23
Kedvező éghajlat és jó táplálkozási lehetőség 23
A jól tárolható makk és mogyoró jelentősége 24
A nyírfák nedve 24
A dagály-apály mozgás által feltalált csigák és kagylók 25
A bőséges gyűjteni sok idők szabadított fel más célra 26
A paradicsomi állapot 26
Civilizáció a paradicsom után 27
Gigantikus kultikus építkezések a szabad időben 28
Kihívás nélkül nincs fejlődés 28
Válaszok a jégkorszakok kihívásaira 29
A kihívások azonban legtöbbször pusztulással jártak 29
A környezeti változások csapásai a fejlődés előfeltételei 30
Civilizáció csak a paradicsomi állapot megszűnésével jöhetett létre 31
Teher alatt nő a pálma (de legtöbbször elpusztul) 32
A boldogtalan civilizációk 32
A civilizációs kor fogalma 33
A természetes és a természet adta anyag különbözősége 34
Az átlagember tudása csökkent a civilizációk ötezer éves fejlődése során 34
A civilizáció nem hozott jobb életfeltételeket 35
A paradicsomból való kiűzetés szenvedői és haszonélvezői 36
Visszatérés a paradicsomba? 37
A paradicsomba való visszatérés vallási ígérete 37
A paradicsomból való kiűzetés után megnőtt a relatív szegénység 38
Tagadhatatlan fejlődés a társadalom tudásában 38
Hosszabb, de nyomorúságosabb élet az ipari forradalom nyomán 39
Forradalmi változást a fogyasztói társadalom hozott 40
Fogyasztói társadalom: visszatérés a paradicsomba 40
Kényszermodernizációk a civilizáció előtti társadalomban 43
A vadkereső vadászat 43
Az első nagy technikai forradalom 54
A vadváró vadászat 58
A "gabonanemesítés" kezdeti 63
Az állatok "megszelídítése" 65
Az első civilizációk Európán kívül alakultak ki 69
Hol jön létre civilizáció? 69
Az élet és az egészség féltése 72
Félelem a többi embertől 73
Félelem az éhségtől és a hidegtől 74
Félelem a magánytól 74
A kedvező természeti környezet jellemzői 74
A meleg és száraz éghajlat 75
Az öntözővíz elérhetősége 75
Az élettér beszűkülésének a kényszere 76
Az eredeti civilizáció változatai a peremvidéken 78
A mezopotámiai civilizáció vándorló jellege 78
A származékos civilizációk 79
Régi korok egészségügye 82
A mezőgazdaság jelentősége 84
A népességszabályozás 85
A legfontosabb társadalomszervező egység: a család 86
Gazdasági viselkedés a sumér és az egyiptomi civilizációban 102
A "nyugati civilizáció" első csírái 113
A forrás a sumér-egyiptomi civilizáció 114
A malária hatása a civilizációkra 116
A másokat elpusztító civilizációk 116
A közlekedés hatása a civilizációkra 118
A civilizáció fejlett magja északnyugatra húzódott 118
Az átlagos életkor változásának szerepe a fejlődésben 119
Az évi átlagos munkaidő szerepe a fejlődésben 120
Az első európai civilizációk 123
A görög civilizáció csodája 123
A szolgai átvétel mint civilizációs siker 124
A tudatos felzárkóztatás kudarchoz vezet 124
A görög csoda a sok kis államon és a jó fehérjeellátáson alapult 125
A külkereskedelem szerepe a fejlődésben 126
A városállamok jellemzői 127
A görögök fehérjeellátása 128
A görögök öntözéses gabonatermesztése 128
A malária megjelenése a görögök öntözhető síkságain 129
A mocsárláz történelemformáló ereje 130
A görög művészet egyedülálló jellege 131
A díszítő népművészet társadalomformáló ereje 132
Az első nyugati birodalomalkotók: a rómaiak 133
A rómaiak észak-afrikai gabonaforrásai 134
Róma katonai megerősödése 135
A felduzzadt római lakosság parazita életmódja 136
A keleti betegségek megjelenése Rómában 136
Szociális ellátások Rómában 137
Víz- és borellátás Rómában 137
Állandó harc a közegészségért 139
A jellemző árak és jövedelmek 140
A népsűrűség és a mezőgazdaság jellemzői 141
A római és a görög civilizáció különbségei 142
A Római Birodalom súlypontjainak eltolódása 144
A Római Birodalom mint a kereszténység bölcsője 146
A zsidó eredetű kereszténység győzelmének okai 146
A kor jellemzői a kereszténység megjelenésekor 147
A kiscsalád eredete 148
A középkori Nyugat-Európa 153
Sötét középkor 153
Az elmaradt mezőgazdaság 155
A lovagkor 157
Az egyszerű újratermelés 160
A feudalizmus kialakulása 167
Miben jelentett középutat a nyugat-európai civilizáció? 178
A nyugat-európai mezőgazdaság jellemzői 179
A jobbágyfalu erkölcsformáló szerepe 180
Az európai fejlődés motorja a kiscsalád 181
Kiscsalád: felszabadulás az öregek uralma alól 183
Erősödött a szülői szeretet a kiscsaládban 184
A kiscsaládokban a tisztaság is nagyobb 184
A falu közös legelője 185
A feudális uralom növelte a falvak létbiztonságát 186
A keresztény város és a pogány falu 187
Az európai kereszténység ír eredete 187
A kora középkor falvakra tagozódó nyugat-európai társadalma 189
A nyugati civilizáció ezeréves lassú fejlődése 189
A kereszténység térhódítása 190
Poliszvallás polisz nélkül 190
Nyugat felemelkedése 191
A nyugati kereszténység kerülő úton az írek felől jött 191
A Nyugatot szorongató arabok, vikingek és magyarok 193
A kereszténység térhódítása 195
A kelta kereszténység jellemzői 196
A kereszténység és a kelta civilizáció 198
A nyugati és a keleti kereszténység terjedése 198
A pásztornépek áttérése az öntözéses földművelésre 199
A pásztornépek útja a szabadságból a kötöttségbe 200
Hús helyett a kenyér dominanciája 202
A pásztorok vágya a békére és a biztonságra 203
A fejlett gabonatermesztés vonzereje 203
Keresztény növénytermesztés és pogány állattenyésztés 204
A "lábon járó hús" katonai jelentősége 205
A belvízi szállítás megerősíti a központi hatalmat 205
A nehézlovasság kialakulása 206
A nyugati papi rend ír eredete 207
A vörös és fekete (lovagi és papi rend) uralma 208
A középkori nyugat-európai társadalom 209
A városok, az egyetemek és a nők erősödő szerepe 209
A reneszánsz 210
Az igazi városok kialakulása 211
Az egyetemek a nyugati gondolkodásmód bölcsői 211
Az egyházi hatalom ellen forduló egyetemek 212
Az igazi egyetemek az egyetemes európaiság iskolái is 213
Megjelenik a nő 214
Az állattenyésztők sikeres parasztháborúi 215
A gabonaőrlő szélmalmok a történelem hajtóerői is voltak 216
A kézi őrlés alól felszabadult a nők háziipara 217
A főleg a városi lakosságot pusztító pestisjárványok 219
Az újnak rombolva csinált helyet a pestis 219
Közép- és Kelet-Európa majdnem sikeres felzárkózása a pestisjárványok után 221
A (toronyórákat) mérhető idő 223
A nyugat-európai civilizáció időérzékenysége 224
A XIV. a németek százada, de a XVI. század már nem 224
Nyugat-Európa előretörése 225
A rövid távú előnyök társadalmi csapdái 226
A nyugat-európai civilizáció aktívvá válása 227
Könyvnyomtatás 227
Az iránytű 228
A puskapor 229
Történelem és közgazdaságtan 231
Mit adhat a tudomány? 231
Történelem és közgazdaságtan 236
Társadalomelméleti kiindulópontok 242
Három elméleti megközelítés 242
Az egyéni lét meghatározói 245
A társadalmi lét meghatározói 249
A társadalmak hatása egymásra 261
A történészek szubjektivizmusa 264
Az emberiség sorsát formáló fő tényezők 273
Természeti környezet 273
Marx felfogása 273
Marx utáni magyarázkodások 274
Saját felfogásom 275
A természet szerepének téves leegyszerűsítése 275
Ma már nem a "mi", hanem a "hogyan" kerül sokba 276
A természeti környezet optimuma 277
Az első nagy (öntözéses) kultúrák a nagy folyók mentén 278
Az európai civilizáció élvonalának vándorlása 280
A termelőerők és a termelési viszonyok közötti marxi, szinte már isteni összhang 281
A történelem nem más, mint a természettel szembeni harc 282
A természeti környezet 282
A szélesebb értelemben vett természet szerepe 283
Megfelelő szomszédos terület kell a fejlődéshez 284
A forgatóeke, az iránytű, a patkó és a hűtőszekrény terelte a fejlődést 285
Kultúra 287
A technikai és a tudati kultúra egymásra hatása 288
Csak külső hatásokra újulnak meg a kultúrák 288
Másodlagos kultúrák a nagy öntözéses kultúrák peremén 289
A nyugati kultúra keleti előzményei 290
A technika differenciálódása a kultúrák szerint 290
Végső soron a természet determinál 291
A történelemben sokkal több a zsákutca, mint a siker 292
Fejlődés a kudarcok iszonyú rostálása révén 293
Az alap és felépítmény meg az osztályharc semmitmondó elméletei 293
Az igazi nagy harc mindig az uralkodó osztályon belül folyik 294
A kizsákmányolás még a gazdagoknak sem volt érdeke 295
A gyáripar fejlődése értékelte le a munkásokat 296
Osztályok közötti harc helyett osztályon belüli marakodás 296
A tulajdonviszonyok téves marxi értékelése 297
A marxi filozófia és jogi okoskodás korlátoltsága 298
Amiben marxista vagyok, és amiben nem 298
Népesedés 299
Fennmaradás a szaporodás és az igények összhangjával 299
A nyugat-európai népességszabályozás 300
A gyáripar és a városiasodás szétverte a demográfiai fékrendszert 301
A Nyugat példás népességszabályozása a jelenben 302
A kontraszelektív népesedés tragédiája 302
Az egészségügy történelemformáló szerepe 303
A Római Birodalom egészségügye 304
A régebbi technikai forradalmak leértékelték a szaktudást 305
A munkához való jog idealista naivitása túlnépesedés esetén 306
A fejlődés alapja a népességszám optimalizálása 306
A szaporodás féken tartásának brutális történelmi példái 307
A nyugat-európai siker demográfiai alapja 308
A vallás és az ideológia szerepe nem jelentős 309
Egyéni vágyak és társadalmi korlátok 311
Egyéni és társadalmi racionalitás 311
Nyugat-Európa jól ötvözte az individualizmust és a kollektivizmust 312
Az egyéni és a társadalmi érdekek összhangja nem más, mint utópia 313
A keresztény utópia 313
Minél többje lesz, annál elégedetlenebb 315
Minden sikeres társadalom önző volt 315
Az állam nem osztályérdeket szolgált 316
A kizsákmányoló osztály fogalma is hibás 317
A történelmi hiba büntetése a nyomor vagy a kipusztulás 317
Az egyéni szükségletek önkényes értelmezése 318
Egy osztályban is sokfélék vagyunk 319
A jobbágy és a földesúr közötti harc bizony téveszme 320
Az elosztásközpontú vágyak utópiája 320
A társadalmi érdek nem az egyéni érdekek összege 321
A társadalmi érdek csak kényszerrel érvényesíthető 322
Az állam funkciói az egyszerű újratermelésben 322
A fogyasztói társadalom történelmi újszerűsége 323
A társadalom elkülönülő érdeke 324
A társadalom önvédelme tagjaival szemben 324
Az ipari forradalom utáni társadalmak újszerűsége 325
Az egyén nem lehet a társadalom megváltója 327
A világmegváltók csak feldúlhatják a társadalmat 328
Széchenyi és Kossuth példája 328
Elöl, de közel a néphez 329
Gazdasági növekedés és optimális népsűrűség 329
Az egy lakosra jutó fogyasztás maximalizálása elfogadható áldozatok árán 330
Állami erőszak a fogyasztás korlátozására 332
A társadalmi érdek nem a termelés maximalizálása 332
A túlnépesedett társadalmak mindig expanzívak 333
Háború a túlnépesedés és túlfogyasztás ellen 334
A népesedés alakulása a különféle társadalmakban 337
Népességszám a korai történelemben 337
Ingadozva stagnáló népességszám a korai történelemben 337
Az emberi kultúrák térbeli vonulása 338
A népesség koncentárlódása szaporodás és bevándorlás által 339
Az öntözéses földművelés népszaporulata 339
A pásztorkultúrák népszaporulata 341
Kedvezőtlen gazdasági viszonyok között a leggyorsabb a szaporodás 342
A Malthaus-törvény érvényességi köre 342
Kivándorlás, járvány vagy háború a túlszaporodás nyomán 343
Az egészségügyi korlátok példái 344
A kiscsaládos jobbágytelek demográfiai előnye 345
A fogyasztás újratermelési korlátai 346
Marx igaztalanul vádolta Malthust 346
Messiási ambícióit féltve Marx kerülte a túlnépesedés témáját 347
A népesség gyors szaporodása a félperifériákon 348
Tragikus egészségügyi ugrás a perifériákon 350
Félperifériák a XIX. században 350
A szegénység képmutató erkölcsi megítélése 352
A háborúk népességszabályozó hatása 352
Nacionalista kórus a területszerző vagy honvédő háborúkért 352
A háborúk szükségszerűek voltak 353
Az erőszak része az életnek és az egyensúlynak 354
Túlszaporodás a szorgalmas önirtás ellenére is 354
Az öntözéses kultúrák népességnövekedését a fehérjehiány és a járványok fékezték 355
A nomád pásztorok népességét az tartotta féken, hogy szorgosan irtották egymást 356
A háború szükségszerűségéről - apoteózis nélkül 356
Kivétel a fejlett világ, de csak az elmúlt 30 év során 357
A háborúk csak a népeségnövekedés fékezése mellett kerülhetők el 357
Az emberszerző háborúk kivételessége 358
Imperialista háborúk a nyersanyagért és az élettérbővítését 358
A természetellenes morál csak spanyolfal 359
Ma már a nagy élettér nem előny 359
A fejlett világban megszűnt a háborúk oka 359
A fejletlen négyötöd veszélyesen szaporodik 360
A fejletlenek egymást fogják irtani 360
Ötven éven belül milliárdnyi emberáldozat lesz a fejletlenek háborúiban 361
Az élettérért folytatott harc természetes volt 361
A társadalomnak joga van az érdekeiért minden eszközzel harcolni 362
Az élelmezés történelmi jelentősége 363
Vitamin- és fehérjehiányos sumér és egyiptomi táplálkozás 364
Az egészségesen táplálkozás görög pásztornépek 365
Dombokra menekülés Itáliában a malária miatt 365
A rómaiak hétköznapi eledele az olcsó hús, ünnepi étele a drága kenyér volt 366
A római tömegnyomorban a vizek fertőzöttek lettek 367
A rómaiak a drága víz helyett bort ittak 367
A zsidók böjtjei az olcsó és sok hús miatti érelmeszesedés ellen 367
Nyugat-Európában a hús egyre drágább, a gabona egyre olcsóbb lett 368
Civilizációk a történelemben 369
A társadalom típusát meghatározó tényezők 369
Rabszolgatulajdon a munkaerő szűkössége miatt 369
A földtulajdon dominanciája a föld szűkössége miatt 371
A tisztviselők dominanciája az öntözőkapacitás szűkössége miatt 372
A karizmatikus uralom (Attila és Dzsingisz kán) ideiglenessége 373
Tőkés uralom a tőke szűkössége miatt 374
A hatalom nem a jogból, hanem a hiányból fakad 374
Félfeudalizmus a félperifériákon a tőke és a föld egyidejű szűkössége miatt 375
A bőség megfoszt a hatalomtól 376
A társadalmi csőd katonai uralomhoz vezet 376
A hiányok és feleslegek áttekintése 377
Hiányok és feleslegek a szűk életterű atomizált társadalmakban 377
Hiányok és feleslegek az egyszerűen újratermelő földművestársadalmakban 379
Hiányok és feleslegek a mediterrán társadalmakban 381
Hiányok és feleslegek a nyugat-európai hűbéri társadalomban 383
Mi a civilizáció? 384
A civilizáció egység 385
Civilizációs csoportok és alcsoportok 386
A hat eredeti civilizációs bölcső 386
A civilizáció karaktere 389
A civilizációk terjeszkedési dinamikája és differenciálódása 404
Kultúra és civilizáció 405
Az egyszerűen újratermelő társadalmak túlnépesedési hajlama 405
Háborúk, járványok és vallási előírások a túlszaporodás megfékezésére 406
A fejlettség megszünteti a túlszaporodási hajlamot 407
A társadalom fő funkciója a termelés szervezése 408
A termelésszervező funkciót hívjuk civilizációnak 408
A termelés és fogyasztás korlátozása kultúrával és erőszakkal 409
Termeléskorlátozás a kultúra (a lelki erőszak) révén 410
A produktív munka vallási tilalmai 411
Munkatilalmak az ünnepek révén 412
Forráskorlátozás kultikus építésekkel, tárgyakkal, áldozatokkal és kincsképzéssel 413
Klasszikus példa a piramisok építése 413
A kultúra lehetővé tette a fizikai erőszak helyettesítését (lelki erőszakkal) 414
Remekművek a fogyasztás korlátozására 415
A produktív fogyasztás fogalma 416
A legősibb reflex a munka korlátozása volt 417
Az erősebb társadalom jobban kihasználja a kapacitásait 417
A puritán és a konfuciánus civilizáció jó példája 417
A kiscsaládos jobbágytelek önszabályozó intézménye 418
A kincsképzés népművészeti, főúri és közössi formái 419
A túlfogyasztás elleni népirtás egyik pillére a vallási türelmetlenség 420
Az egyszerű újratermelés egyensúlyi feltételei 421
A társadalmak virágkorát magas kincsképzési arány jellemezte 422
A nagy halandóság nagyon megdrágítja a munkaerőt 422
A társadalmak dinamizmusát a legjobban a várható életkor mutatja 423
A túlnépesedés határköltségének alakulása 424
Az elit kulturális hatalma 425
A civilizáció, a kultúra és az erőszak triásza 426

Az Ön ajánlója

Még nincs vélemény a könyvről, legyen Ön az első aki véleményt ír róla...