Óbuda

Első sétánk alkalmával megismertük Óbuda római kori emlékeit. Az a magasfokú kultúra, melyről a fennmaradt római emlékek tanúskodnak, a népvándorlás idején elpusztult ugyan, de az élet a város területén nem szünetelt. Alkalmas földrajzi fekvésénél fogva a mai Óbuda területe a népvándorlás korában is települési hely lehetett, bár régészeti leletek nem tanúskodnak erről az időszakról. A település folytonosságára enged következtetni az a feltevés, hogy Korszán vára a Nagyszombat utcai amfiteátrum falain épült fel. A középkorban Óbudát "Attila városának" nevezik, s az Anonymus koráig fennmaradt hagyomány szerint Attila nem rombolta le a talált emlékeket, inkább helyreállíttatta a megrongált falakat és épületeket, úgyhogy a hálás lakosság emiatt a város római nevét Attiláéval cserélte fel. Ezt a legendát szövi tovább Kálti Márk, Nagy Lajos krónikása, aki a XII. századi mondák dunamenti Sicambriáját azonosítja az "Attila városának" tartott Óbudával. A magyarok Pesten, Óbudán és Buda környékén való letelepedése azonban már történelmi tény. 902-ben ezt a vidéket Árpád és Kartal nemzetsége választotta magának letelepülési helyül.

Mutass kevesebbet