Ökológiai lábnyomunk

Az ​ökológusok évtizedek óta aggodalommal figyelik a Föld pusztulását. Különféle számításokat végeznek, hogy a számok nyelvén is kifejezzék, az emberiségnek mit kellene tennie ahhoz, hogy megállítsa vagy legalábbis lelassítsa a Föld pusztulását. A szerzőpáros olyan tervezési eszközt ír le munkájában – ezt nevezik ők „ökológiai lábnyom” elemzésnek –, amely segíthet abban, hogy „a fenntarthatóságot illető aggodalmakat közös cselekvésre váltsuk át”. Meghatározásuk szerint: „Az ökológiai lábnyom elemzése olyan számítási eszköz, mely lehetővé teszi, hogy felbecsüljük egy meghatározott emberi népesség vagy gazdaság erőforrás-fogyasztási és hulladékfeldolgozási szükségleteit termékeny földterületben mérve”. Az ökológiai lábnyom „számértékben való tárgyiasulása”, bármely meghatározott gazdaság esetén számot ad a be- és kiáramló energiáról és anyagról, s átváltja ezeket egyenértékű föld/víz területté, melyre szükség van a folyamatok fenntartásához. Ez a kérdéskör elemző és egyben oktató technika is, mert nemcsak az általános emberi tevékenység fennhatóságát méri fel, „hanem a társadalmi tudat formálásában és a döntéshozatal segítésében is hatékony. Az ökológiai lábnyom tehát nem arról szól, hogy ťmennyire rossz a helyzet. Az emberiség természettől való örök függéséről szól, és arról, mit tehetünk annak érdekében, hogy a Föld kapacitása emberséges létet biztosítson mindenki számára a jövőben…” A kötet hat fő fejezetéből az első leírja és megvilágítja az ökológiai lábnyom fogalmát, a második összekapcsolja ezt a fenntarthatósági vitával. A harmadik fejezetben a szerzők elmagyarázzák a lábnyom számítási eljárását, és leírnak 17 alkalmazási lehetőséget. Eszközöket és szerkezeteket javasolnak a feladatok megértésére, a stratégiák értékelésére és az előrelépés figyelemmel kísérésére, majd a fölsorolt példák azt mutatják be, hogyan is működnek ezek a stratégiák. A kötet a fennhatósági stratégiák tárgyalásával és elemző összefogalalásával zárul.

Mutass kevesebbet