Önarckép jelmezben

Önarckép ​jelmezben – találó jellemzése ez a kötet címét is adó kisregénynek, amelyben az író Gulliver jelmezében szigetről szigetre vetődik, ismerkedve közben a huszadik század ezerarcú képével. Társadalmi rendszerek, politikai jelenségek, filozófiai problémák jelennek meg az olvasó előtt e jelképes szigeteken, s e motívumok együtt végül is Gyárfás Miklós szellemi önéletrajzává, intellektuális kalandozásainak stilizált krónikájává rendeződnek. A „jelmezes önarcképet” szellemes társadalombírálat, a naivitás fogásán is átsütő csípős önbírálat fűszerezi – a kisregény így mulatságos, egyben elgondolkoztató képét adja a mai negyvenéves értelmiségiek erkölcsi és egyéb próbatételeinek. Gyárfás Miklós elmés telitalálataival, fortélyosan táncoltatott ötleteivel nemcsak szórakoztatja az olvasót, hanem gondolkodásra, számadásra is készteti a jóakaratú emberek egymásra találásának, együttes előrehaladásának szellemében. A kötet másik kisregénye, a Butaságom története egy mai asszony gyöngéd és szerető iróniával rajzolt arcképét adja – okulásul azoknak, akik a szerénység, a kedves gyámoltalanság mögött annyiszor nem veszik észre a valódi emberi értékeket, a többre hivatottságot. A kisregény a fővárosi színházi világban játszódik és azt kedves malíciával ábrázolja.

Mutass kevesebbet