Öntözőszivattyúk

Öntözéses gazdálkodásunk a felszabadulás óta hatalmas arányokban fejlődik. A gyorsütemű fejlődés miatt az egyre növekvő üzemelési igények kielégítésére már 1949-ben öntöző vállalatokat kellett szervezni, amelyeknek feladatköre szintén állandóan növekedett. Hazánk sajátos földrajzi helyzete és a meglévő öntözési adottságok miatt az öntözőtelepek és a kisebb öntöző rendszerek vízellátását túlnyomórészben szivattyús üzemeléssel kell biztosítani. A szükséges gépi berendezésekkel szemben az öntözéses mezőgazdaságnak az az igénye, hogy nagytömegű, gyorsan legyártható, könnyen szállítható és szerelhető gépparkja legyen. Így születtek meg a nagykapacitású, 8-10 m-es vízállásváltozáshoz alkalmazkodó úszószivattyútelepek, szivornyás vízkivételek, lemezszivattyúk, lemezcsövek stb. Az öntözéses gazdálkodás széleskörű elterjedésével alakult ki az újszerű - öntözések irányításával, tervezésével, készítésével és üzemelésévél foglalkozó - szakemberek nagy tábora. A feladat most már az, hogy az öntözővíz-szolgáltatás és -üzemelés vízgépészeti problémáit egyre korszerűbben és gazdaságosabban oldjuk meg. A szivattyús vízkivételi művek által szolgáltatott öntözővízmennyiség 1954-ben közel egy milliárd köbméter volt. Bár a szivattyús öntözővíz-kivételi művek egyedileg nem nagyjelentőségű létesítmények, mégis országos viszonylatban mért teljesítményüket és üzemanyagfogyasztásukat tekintve, népgazdasági szempontból számottevőek. Hacsak néhány százalékkal sikerül a szivattyús öntözővíz-szolgáltatás költségét csökkenteni, ez évente többmillió forint megtakarítást jelent. E könyv célja adatokkal, számítási eljárásokkal, gyakorlati megfigyelésekkel és számpéldákkal elősegíteni a vízemelő gépek helyes megválasztását, azok jobb kihasználását és célszerű üzemeltetését, hogy mindezzel el lehessen érni a termelési költségek csökkentését.

Mutass kevesebbet