Az Operaház története

Műemlék e Ház, nem emlékmű. Ybl Miklós 130 esztendős Andrássy úti palotája, az Operaház egyszerre ékszerdoboz és a magyar opera- és balettélet múltjának, jelenének, jövőjének színtere. Gazdag öröksége állandó inspiráció, olykor teher és néha sokkoló mérce. E Ház, s általa a magyar opera- és balettjátszás történetét meséli el írásban-képben e kötet. Aranykorok és válságperiódusok emléke, legendás előadások, világhírű muzsikusok és énekes óriások jelennek meg a könyv lapjain. Felidézzük a Filharmóniai Társaság hosszú és dicsőséges útját, valamint az Operaház nagy kistestvérének, második játszóhelyének, az Erkel Színháznak a maga száz kalandos esztendejét. Bebarangoljuk az Ybl-palota termeit, és egy fejezet erejéig megmutatjuk, milyen elképzelésekkel és arculattal vág neki a magyar Opera a következő évtizedeknek. Ahogy Ókovács Szilveszter főigazgató fogalmaz: Mi, operaháziak dolgozzunk azon, hogy a 200 esztendeje született Ybl Miklós mégoly szép, immár 130 éves operaháza ne metrómegálló legyen a budapestieknek vagy megközelíthetetlenül tiszteletet parancsoló színháztemplom avidék Magyarországának, és ne csak látványosság, zenei Halászbástya a külföldiek számára, valamint végképp ne mauzóleumaként maradjon meg egy múltban ragadt kosztümös kornak a világ operajátszása számára. Tudjuk most is, mi a cél: épp ez, a panoptikumra eredendően hajlóoperai műfajok előadásait élő és eleven jelennel megtölteni vagy felöltöztetni a kortalanul gyönyörű Ybl-palotában! Mai értékkel telíteni a régi formát, és ma értelmezhető ruhába bújtatni az ódon tartalmat. Szél pedig van, lesz is. És a magyar nemzet összművészetének vitorlájába ma már egyetlen, de európai viszonylatban is elsők közt teljesítő Operája fújja a passzátszelet. Ehhez a vízióhoz segítség ez az informatív és gazdagon illusztrált kötet, amelyet élvezettel forgathat mindenki (külföldi és magyar), aki szeretné megismerni és az is, aki már rendszeresen látogatja a magyar operaművészet kinyitott templomát.

Mutass kevesebbet