Oroszlánkölyök

Az ​Oroszlánkölyök detektívregény, mert cselekménye egy bűnügy körül forog, ám nem közönséges krimi, mert a bűnügyet, nevezetesen a gyilkosságot a műfaj szabályaival ellentétben nem a regény elején, hanem a legvégén követik el. És melodráma, mert a gyilkosság indítékai egy, a II. világháború idején játszódó tragikus végű szerelmi történetben keresendők, amely egy másik, jelenkori szerelmi sztoriba ágyazódik bele. Ez utóbbi két főszereplője egy már nem éppen zöldfülű és így minden hájjal megkent szerkesztő és egy furcsa, titokzatos lány (a könnyű győzelmekhez szokott kiadói Don Juan számára főleg azért furcsa és titokzatos, mert minden igyekezete és mesterkedése ellenére sem sikerült meghódítania). Ám Skvorecky számos nyelvre lefordított, világszerte számtalan kiadást megért és megfilmesített műve (amelynek első amerikai kiadásához Graham Greene írt előszót) mindenekelőtt fordulatos, szellemes és rendkívül szórakoztató regény. A szerző a mában továbbélő és ható múltbeli gonosztett, a bűn és bűnhődés motívumát boncolgatja benne, ezúttal a nem a háború alatti és utáni korszak, hanem az ötvenes és a hatvanas évek, a sztálinizmus „gyáváinak” szemszögéből. A gyávák, akik között vannak igazi opportunisták és karrieristák, a hatalmat mindenben és mindenáron kiszolgálók, és vannak ügyeskedők, a kiskapukat keresők, a szabad-tilos határvonalát kutatók és próbálgatók, egy prágai könyvkiadó szerkesztőségében gyűlnek össze. Az ő könnyes-mulatságos munkahelyi, alkotói és szerelmi kalandjaik adnak lehetőséget az írónak arra, hogy felrajzolja a korabeli politikai-irodalmi élet – számunkra, magyarok számára is oly ismerős és napjainkban is visszaköszönő – sokszínű tablóját.

Mutass kevesebbet