Name: Oroszország két világ között (dedikált)
Author: Simai Mihály
ISBN: 9789630590457

Antikvár könyv

Jelenleg nincs elérhető antikvár példányunk ebből a könyvből.
Ha előjegyzi, azonnal értesítjük, amint újra kapható lesz.

Van eladó példánya? Nálunk egyszerűen értékesítheti online, akár egyetlen kötetet vagy teljes könyvgyűjteményt is felvásárolunk.
Nagyobb mennyiség esetén szakértő kollégánk díjmentesen házhoz megy.

Oroszország két világ között. Szerkesztette: Simai Mihály. Budapest, 2011. Akadémiai Kiadó (Gyomai Kner Nyomda). 477 + [17] p. Kállai István író könyvtárából! A szerkesztő által dedikált példány! Simai Mihály (Budapest, 1930. április 4. –) Széchenyi-díjas magyar közgazdász, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A világgazdaságtan, ezen belül a szerkezeti rendszere átalakulásának neves kutatója. 1988–1991 között az MTA Világgazdasági Kutatóintézet igazgatója. 1992–1995 között az ENSZ Egyetem Világgazdaság-fejlesztési Intézet főigazgatója. Kállai István (Budapest, 1929. május 7. – Budapest, 2015. július 2.) magyar író, dramaturg, humorista. Számtalan nagy sikerű vígjáték, kabarétréfa fűződik nevéhez. Filmes és tévés forgatókönyvíróként is nevet szerzett magának. Idősebb korában szerepléseinél kezében tartott eszköze nyomán „a pipás Kállai” néven volt ismert. Kállai Gábor sakknagymester édesapja. A kötetben közölt tanulmányok bemutatják a Szovjetunió szétesése nyomán létrejött új orosz állam első húsz évének sikereit és kudarcait, demográfiai viszonyait, iparának, mezőgazdaságának és tudományos fejlődésének fontosabb tényezőit. Hangsúlyosan foglalkoznak a változások társadalmi, politikai és gazdasági hátterével, kedvező és kedvezőtlen következményeivel, Oroszország világgazdasági és világpiaci reintegrálódásával, formálódó globális szerepével a multipolárissá váló hatalmi rendszerben. Az Orosz Föderáció és a jelentősebb partnerek érdekviszonyai alapján is elemzik a kapcsolatok alakulását a világ főbb államaival, az Egyesült Államokkal, az Európai Unióval, Kínával és más ázsiai országokkal. Részletesen vizsgálják a nemzetközi társaságok befektetéseinek alakulását Oroszországban és az orosz vállalatok külföldi expanzióját. Kiemelt hangsúlyt kap a kötetben két további téma: Oroszország szerepe a globális energiagazdaságban, valamint az Orosz Föderáció és Magyarország nemzetközi gazdasági és politikai kapcsolatait formáló tényezők áttekintése a kezdetektől napjainkig. (Nemzetközi Gazdaság Szakkönyvtár sorozat.) Illusztrált kiadói puha-kötésben.

Mutass kevesebbet

Bővebb leírás

ISBN:	9789630590457
Sorozatcím:	Nemzetközi Gazdaság Szakkönyvtár
Kiadó:	Akadémiai Kiadó
Kiadás éve:	2011
Kiadás helye:	Budapest
Nyomda:	Gyomai Kner Nyomda
Kötés típusa:	ragasztott papír
Terjedelem:	477
Nyelv:	magyar
Méret:	Szélesség: 16.50 cm, Magasság: 23.50 cm
Súly:	0.00 kg
Kategória:	Történelem / Politika / Történelem / Társadalomelmélet / Dedikált, Aláírt Könyvek / Művelődéstörténet / Kultúrtörténet / Szociológia / Közgazdaságtan / Társadalomtudomány / Politika / Közgazdaságtan / Külkereskedelem, Nemzetközi Kapcsolatok

Ajánlja ismerőseinek is!

Kívánságlistára teszem ezt a könyvet!

Megnézem a tartalomjegyzéket!

Előszó 11
Bevezetés 13
Simái Mihály
Az orosz föderáció a XXL században, az átalakulás és a világgazdasági integrálódás útjain 21
Bevezető 23
1. Az „új Oroszország-identitás" formálódása és útkeresése 27
2. A történelmi múlt és „kísértetei" 29
3. Az új Oroszország társadalmi berendezkedése: az orosz kapitalizmus formálódása 32
4. Az államszervezet főbb jellemzői, az orosz belpolitika változó erővonalai és a Medvegyev-manifesztum 34
5. Az orosz gazdasági fejlődés főbb irányai és tényezői a XXL század első évtizedeiben 39
5.1. A földrajzi tényezők és a természeti feltételek szerepe az orosz társadalom és gazdaság fejlődésében a XXL század következő szakaszában 42
5.2. A fejlődés emberi tényezői és az orosz demográfiai válság realitásai 47
5.3. A „tudástőke" szerepe. Növekedési tényező lehet-e az orosz tudomány? 52
5.4. Az orosz gazdaság a XXL század elején: válságok, konszolidációs programok és távlati koncepciók 68
5.5. Az Orosz Föderáció gazdasági kilátásai a XXL század első világgazdasági válsága utáni szakaszban 78
5.6. A válság három fázisa 80
5.7. A múlt néhány gazdasági öröksége és a jövő 87
6. Az orosz föderáció a globális integrálódás útján 103
6.1. Oroszország külkereskedelme 103
6.2. A transznacionális társaságok szerepe 108
7. Az Orosz Föderáció a globális rendszer új hatalmi tényezője 111
7.1. Néhány főbb partner és reláció az orosz külpolitikában és a gazdasági kapcsolatokban 119
7.2 Oroszország a nemzetközi multilaterális szervezetekben 149
7.3. A biztonságpolitika, a katonai doktrínák és az orosz hadsereg modernizálása 152
8. Összefoglalás és következtetések 157
Referenciák 165
Farkas Péter
Feldolgozóipar és gazdaságpolitika Oroszországban 171
A statisztikák nyelvén 173
Iparpolitika: visszatekintés a kilencvenes évekre 174
Az ipar gyenge konszolidációja 179
Kitekintés a regionális aránytalanságokra 181
Gazdaságpolitikai programok és lépések a 2000-es években 183
Az iparpolitika a cégek szemével 193
A gépipari ágazat törekvései 195
A mikroelektronika és kormányzati fejlesztési programja 197
Az állami válságkezelés és az ipar 199
Referenciák 202
Ludvig Zsuzsa
Oroszország külkereskedelme 205
Bevezetés 207
1. Az orosz külkereskedelmi rendszer és politika: liberalizáció versus protekcionizmus 209
2. Az orosz külkereskedelem szerkezete 214
2.1. Az orosz külkereskedelem áruszerkezete 216
2.1.1. Az orosz kivitel szerkezete 216
2.1.2. Az orosz behozatal szerkezete 218
2.2. A világgazdasági válság hatása az orosz külkereskedelemre 219
3. Oroszország legfontosabb külkereskedelmi partnerei 220
3.1. FÁK-partnerországok 225
3.1.1. Integrációs kezdeményezések a posztszovjet térségben 227
3.2. Az Európai Unió és tagállamai 229
3.2.1. Oroszország legjelentősebb uniós kereskedelmi partnerei 232
3.2.2. Az EU-orosz kereskedelem intézményes keretei 234
3.3. Kína, a feltörő partner 236
4. Az orosz WTO-csatlakozási folyamat 239
Összegzés kitekintéssel 241
Referenciák 243
Weiner Csaba
Az orosz társaságok külföldi tőkekihelyezéseinek alakulása a világon és az orosz befektetők magyarországi jelenléte 245
1. Oroszország helye a világ FDI-exportjában 247
1.1. Fúziók és felvásárlások 254
1.2. Zöldmezős projektek 255
2. Az FDI célországai 256
3. A befektetések ágazati megoszlása 259
4. A legjelentősebb orosz TNC-k 261
4.1. Ágazatok 265
4.2. A legnagyobb orosz TNC-k külföldi közvetlen tőkeberuházásainak célországai 268
4.2.1. Észak-Amerika 273
4.2.2. Afrika 275
4.2.3. Latin-Amerika 276
5. Motivációk 277
5.1. Az állam szerepe a külföldi terjeszkedés ösztönzésében 279
6. Nehézségek a külföldi terjeszkedésben 283
7. A válság hatása a közvetlen beruházási tőkék exportjára 285
8. Orosz közvetlen tőkeberuházások Magyarországon 287
8.1. A legjelentősebb szereplők és befektetéseik 289
8.1.1. Panrusgáz 289
8.1.2. Az ÁÉB, a Gazprom és a Rahimkulov család 292
8.1.3. Felvásárlási sokk Magyarországon az ezredfordulón: a BorsodChem és a TVK esete 294
8.1.4. A Mol és a Szurgutnyeftyegaz harca 294
8.1.5. További orosz olajtársaságok Magyarországon 295
8.1.6. A Gazprom magyarországi vezeték- és tárolótervei a kétezres évek közepétől 296
8.1.7. Kohászati felvásárlási célpontok: Dunaújváros és Diósgyőr 297
8.1.8. Oroszok a magyar gépgyártásban 297
8.1.9. rosz-magyar nanotechnológiai együttműködés 298
8.1.10. Malév 298
8.1.11. Záhony 299
9. Összegzés 300
Referenciák 302
Weiner Csaba
Külföldi közvetlen tőkeberuházások Oroszországban, kitekintéssel az oroszországi magyar befektetőkre 305
1. Oroszország helye a világ FDI-importjában 307
1.1. Fúziók és felvásárlások, zöldmezős projektek 313
2. Az FDI forrásországai 316
3. Az FDI területi megoszlása 320
4. A befektetések ágazati megoszlása 320
4.1. Villamosenergia-ipar 323
4.2. Olaj- és gázszektor 324
4.3. Feldolgozóipar 326
4.3.1. Autógyártás 327
4.4. Pénzügyi szolgáltatások 328
4.5. Kis- és nagykereskedelem 329
5. Motivációk 330
5.1. A piac mérete 331
5.2. Állami befektetésösztönzés 332
5.2.1. Különleges gazdasági övezetek 333
5.3. Munkaerő 334
6. Nehézségek 335
6.1. A Jukosz-ügy: egy új energiapolitikai modell kezdete 2003-tol 335
6.2. A külföldi beruházások korlátozása 336
6.3. Állami stratégiai korporációk 337
6.4. Elfordulás az Energiacharta-szerződéstől 338
6.5. Oroszország WTO-csatlakozásának elhúzódása 339
6.6. A szellemi tulajdonjogok megsértése 339
6.7. Korrupció 340
6.8. Bürokrácia, doing business, infrastruktúra 341
7. Magyarország 342
7.1. A legjelentősebb szereplők és befektetéseik 346
7.1.1. Richter 346
7.1.2. ÉGIS 347
7.1.3. Mol 348
7.1.4. OTP Bank 349
7.1.5. A TriGránit és Demján Sándor érdekeltségei 350
8. Összegzés és kitekintés 354
Weiner Csaba
Oroszország a világ átalakuló energiagazdálkodásában
Az orosz gáz-, olaj- és szénipar a XXI. század első évtizedének végén 357
Bevezetés 359
1. Oroszországi energiastratégiák 361
1.1. A 2030-ig szóló orosz energiastratégia 361
1.2. Energiahatékonyság 363
2. Az orosz gázipar 366
2.1. A gázipari változásokat meghatározó főbb globális trendek a XXI. század első évtizedének végén 367
2.2. Az orosz gázmérleg sajátosságai 368
2.3. A gáztermelés alakulása Oroszországban 369
2.3.1. A gáztermelés regionális megoszlása 369
2.3.2. Az oroszországi gáztermelők 371
2.3.2.1. Gazprom 371
2.3.2.2. Gazpromon kívüli termelők 372
2.3.3. A Gazprom mezőfejlesztési projektjei (gázdeficit helyett) gáztöbbletidején 373
2.3.4. Oroszország és a nem konvencionális gáztermelés 375
2.3.5. Beruházások az orosz gáziparban 376
2.3.5.1. A külföldi beruházások korlátozása 376
2.4. Gázvásárlások Közép-Ázsiából 377
2.5. A Gazprom gázértékesítése 378
2.5.1. Belföldi gázárak 379
2.5.2. A Gazprom külföldi gázértékesítése 379
2.5.2.1. Európa 380
2.5.2.2. FÁK 381
2.6. Diverzifikáció 383
2.6.1. Az európai tranzitdiverzifikáció 383
2.6.1.1. Északi Áramlat 383
2.6.1.2. Déli Áramlat 384
2.6.2. Vezetékesexport-tervek Kínába, Dél-Koreába és Japánba 385
2.6.3. LNG-tervek Oroszországban 388
3. Az orosz olajipar 390
3.1. Oroszország részesedése a világ olajkészleteiből 390
3.2. Az oroszországi olajtermelés 390
3.2.1. A termelés 2004 és 2008 közötti alakulásának okai 391
3.2.2. Az oroszországi olajtermelő társaságok és az állami ellenőrzés 392
3.2.3. Fordulat az oroszországi olajtermelésben 2009-ben 394
3.2.3.1. Kitermelési adó és exportvám 397
3.2.4. Az olajtermelés regionális megoszlása és a kitermelés jövője 398
3.2.4.1. Elégségesek az olajkészletek? 399
3.2.4.2. Mekkora beruházásra van szükség? 400
3.2.4.3. Honnan lesz erre pénz? 400
3.3. Az orosz olajexport 402
3.3.1. Az olajexport viszonylati megoszlása 402
3.3.2. Exportirányok 403
3.3.3. Exportútvonalak Oroszország európai felén 404
3.3.3.1. Balti vezetékrendszer 405
3.3.3.2. A Szuhodolnaja-Rogyionovszkaja olajvezeték 406
3.3.3.3. Varandej: az új északnyugat-oroszországi kapu 406
3.3.3.4. Kaszpi Csővezeték-konzorcium 406
3.3.3.5. Oroszországot elkerülő olajvezetékek Azerbajdzsánból 407
3.3.3.6. A Boszporuszt elkerülő vezetékprojektek 407
3.3.4. Olajexport Kínába 408
3.3.4.1. Export a Szahalin-1 és a Szahalin-2 projektekből 408
3.3.4.2. Az Ataszu-Alasankou kőolajvezeték 409
3.3.4.3. A Rosznyefty olajexportja vasúton 409
3.3.4.4. A Kelet-Szibéria-Csendes-óceán olajvezeték 410
3.3.4.5. Az olaj minősége és ára 412
3.4. Olajfinomítás és olaj termékexport 413
4. Az orosz szénipar 415
4.1. Globális szénipari helyzetkép 415
4.2. Szénkészletek Oroszországban 416
4.2.1. Oroszország részesedése a világ szénkészleteiből 416
4.2.2. Az oroszországi szénkészletek regionális eloszlása 416
4.3. Az oroszországi széntermelés és -felhasználás 417
4.3.1. Az oroszországi széntermelés alakulása 417
4.3.2. Az orosz szénipar átalakulása, vállalati szereplők 419
4.3.3. Szénfelhasználás Oroszországban 420
4.3.4. Szénárak 421
4.4. Az orosz szénexport 422
4.4.1. A szénexport viszonylati megoszlása 422
4.4.1.1. Európa 424
4.4.1.2. Ázsia 424
4.4.2. Tengeri kőszén-kereskedelem a világon és Oroszország 424
4.4.3. Orosz exportútvonalak 426
4.4.4. A szállítási költségek különös jelentősége az orosz exportban 427
4.4.5. Szűk keresztmetszetek az orosz export-infrastruktúrában 427
5. Összegzés és kitekintés 428
Ludvig Zsuzsa
Magyar-orosz kapcsolatok a rendszerváltást követő két évtizedben: fókuszban a kétoldalú kereskedelem 433
Bevezető gondolatok a kétoldalú gazdasági kapcsolatok politikai hátteréről 435
1. Rendszerváltás a magyar-orosz gazdasági kapcsolatokban 437
1.1. A nagy törés időszaka (1989-1991) 437
1.2. Új orientációk és orosz piacgazdasági átmenet (1992-1997) 442
1.3. Kivonulás vagy kiszorulás? 447
1.4. A közép-kelet-európai térség helye az új orosz érdekrendszerben 452
1.5. A magyar-orosz kereskedelem egyensúlybeli, szerkezeti, vállalati és egyéb jellemzői 1997-ig 454
2. Újabb töréspont: az 1998-as orosz pénzügyi válság hatása a magyar-orosz gazdasági kapcsolatokra 460
3. Magyar-orosz kapcsolatok a kétezres években 463
3.1. Magyarország EU-csatlakozásának hatásai a kétoldalú gazdasági kapcsolatokra, különös tekintettel az áruforgalomra 464
3.1.1. Orosz érdekek 464
3.1.2. Magyar érdekek és szempontok 468
3.2. A kétezres évek sikertörténete (2002-2008) 470
3.2.1. A magyar-orosz gazdasági együttműködés egyéb területei és eredményei 472
3.3. Lendületvesztés: a kétezres évek eleji világgazdasági válság következményei 473
Összegzés - kitekintéssel 475
Referenciák 478
Használt honlapok 479
Függelékek 481

Oroszország két világ között (dedikált)

Antikvár könyv

Bővebb leírás

Simai Mihály (szerk.)

Simai Mihály (szerk.) további könyvei

Vélemények a könyvről

Központi raktár és ügyfélszolgálat

1045 Bp. Istvántelki út 10-12.
Telefon: +36 1 443-3460
Hétfőtől - péntekig 8 óra 30 perctől 17 óráig.

Belvárosi kereskedés

1053 Bp, Múzeum körút 39.
Telefon: +36 1 443-3461
Hétfőtől - péntekig 10 órától 18 óráig
szombaton zárva.

Központi raktár és ügyfélszolgálat

Belvárosi kereskedés

Központi raktár és ügyfélszolgálat

Belvárosi kereskedés

1045 Bp. Istvántelki út 10-12.
Telefon: +36 1 443-3460
Hétfőtől - péntekig 8 óra 30 perctől 17 óráig.

1053 Bp, Múzeum körút 39.
Telefon: +36 1 443-3461
Hétfőtől - péntekig 10 órától 18 óráig és szombaton zárva.

Nem támogatott böngészőt használ.

Kérjük használjon modern böngészőt például: Microsoft Edge, Safari, Google Chrome, Firefox...

Megértésüket köszönjük,

Régikönyvek.hu

/

/

Oroszország két világ között (dedikált)

Oroszország két világ között (dedikált)

Antikvár könyv

Bővebb leírás

Simai Mihály (szerk.)

Simai Mihály (szerk.) további könyvei

Vélemények a könyvről

Hírlevél feliratkozás

Központi raktár és ügyfélszolgálat

1045 Bp. Istvántelki út 10-12.Telefon: +36 1 443-3460Hétfőtől - péntekig 8 óra 30 perctől 17 óráig.

Belvárosi kereskedés

1053 Bp, Múzeum körút 39.Telefon: +36 1 443-3461Hétfőtől - péntekig 10 órától 18 óráig szombaton zárva.

Központi raktár és ügyfélszolgálat

Belvárosi kereskedés

Központi raktár és ügyfélszolgálat

Belvárosi kereskedés

1045 Bp. Istvántelki út 10-12.Telefon: +36 1 443-3460Hétfőtől - péntekig 8 óra 30 perctől 17 óráig.

1053 Bp, Múzeum körút 39.Telefon: +36 1 443-3461Hétfőtől - péntekig 10 órától 18 óráig és szombaton zárva.

Nem támogatott böngészőt használ.

Kérjük használjon modern böngészőt például: Microsoft Edge, Safari, Google Chrome, Firefox...

Megértésüket köszönjük,

Régikönyvek.hu

1045 Bp. Istvántelki út 10-12.
Telefon: +36 1 443-3460
Hétfőtől - péntekig 8 óra 30 perctől 17 óráig.

1053 Bp, Múzeum körút 39.
Telefon: +36 1 443-3461
Hétfőtől - péntekig 10 órától 18 óráig
szombaton zárva.

1045 Bp. Istvántelki út 10-12.
Telefon: +36 1 443-3460
Hétfőtől - péntekig 8 óra 30 perctől 17 óráig.

1053 Bp, Múzeum körút 39.
Telefon: +36 1 443-3461
Hétfőtől - péntekig 10 órától 18 óráig és szombaton zárva.