Országgyűlési választások 1994.

A magyar történelem, csaknem ezer éves államiságunk tapasztalata, hogy a magyar nép mindig őszintén igényelte saját sorsa meghatározásának, alakításának jogát és felelősségét. Szabadságeszmékkel, függetlenségi törekvésekkel és küzdelmekkel áthatott, embert és népeket próbáló évszázadok után a 2000. év felé közeledve újra esélyt kaptunk az európai szabadságeszméknek megfelelő, önálló és demokratikus állam megteremtésére. A fejlett demokráciák jogállami berendezkedésének alapkövetelményeit, az ezeket tükröző nemzetközi egyezményeket hazai körülményeink és sajátosságaink szerint megvalósítottuk. A magyar rendszerváltoztatás rövid történelmi folyamatában előszőr az 1989-90-ben elfogadott alkotmánymódosítások és más alapvető törvények, mint például a választójogról, a népszavazásról, a helyi önkormányzatokról szóló törvények alakították ki a többpártrendszerű demokratikus hatalomgyakorlás intézményi kereteit. Az 1989. évi XXXI. törvényt, amely a jogállami revíziót megvalósította, az újabban elfogadott európai alkotmányokhoz hasonlóan az alapvető jogok között szabályozta az aktív és a passzív választójogot, illetve a választójogból kizártak körét. Külön fejezetben rögzítette a választások alapelveit: a választójog általánosságát és egyenlőségét, a szavazás közvetlenségét és titkosságát. Kimondta, hogy a választásokról külön törvények rendelkeznek, amelyek elfogadásához a jelenlevő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.

Mutass kevesebbet