Orvosi biológia

Name: Orvosi biológia
Price: 2000.00 HUF
Availability: InStock
Author: Dr. Csaba György
ISBN: 9632401247

Dr. Csaba György - Orvosi biológia, Budapest 1979 antikvár könyv

(0 vélemény)

Antikvár könyv

2 000 Ft

2 500 Ft

20%

Állapot

Készleten

Jó állapotú antikvár könyv

Partner

Kedvezményes

Kiadói papírborítója hiányzik.

Állapot fotók

Ezt a könyvet külső partnertől szerezzük be Önnek, a szállítási idő hosszabb lehet, kérjük megrendeléskor ezt vegye figyelembe.

Várható szállítási idő: 4-7 nap

100

hűségpont

Hogy működik az alku?

A mű további kiadásai

A teljes lista

Orvosi biológia

Dr. Csaba György

Kiadás éve: 1979

Előjegyezhető

Orvosi biológia

Dr. Csaba György

Kiadás éve: 1979

Előjegyezhető

Orvosi biológia

Dr. Csaba György

Kiadás éve: 1979

Előjegyezhető

A mű további kiadásai

A teljes lista

Orvosi biológia

Dr. Csaba György

Kiadás éve: 1979

Előjegyezhető

Bővebb leírás

Súly:
ISBN:	9632401247
Sorozatcím:	Egyetemi tankönyv
Kiadó:	Medicina
Kiadás éve:	1979
Kiadás helye:	Budapest
Nyomda:	Kner Nyomda
Kötés típusa:	fűzött kemény papír
Terjedelem:	401
Nyelv:	magyar
Méret:	Szélesség: 14.00 cm, Magasság: 22.00 cm
Kategória:	Természettudomány / Biológia / Tankönyvek / Egyetemi, Főiskolai / Természettudomány / Egészségügy / Orvosi

Ajánlja ismerőseinek is!

Kívánságlistára teszem ezt a könyvet!

Megnézem a tartalomjegyzéket!

4.4.2.3 A bűnözési hajlam genetikai háttere 303 5.10.2 A gerincesek szociális viselkedése 345 
4.4.2.4 A csökkent szellemi képesség öröklődése 303 5.10.2.1 Agresszió és meghódolás 345 
4.5 Evolúciós genetika 304 5.10.2.2 Hierarchia az állattársadalomban 347 
4.5.1 Génkészlet és izoláció 304 5.10.2.3 A territóriumok 350 
4.5.2 A rokonházasság 307 5.10.2.4 A reprodukcióval kapcsolatos 
4.5.2.1 A beltenyésztés veszélyei 308 magatartásformák 352 
4.5.3 A génfrekvencia stabilitása az ideális 
populációban 312 6 Környezetbiológia 357 
4.5.3.1 Az ideális populáció 313 6.1 Ökológiai alapfogalmak 357 
4.5.4 Az emberi faj kialakulásának citogenetikai 6.2 Az élővilág rendszerezése 357 
elmélete 315 6.3 Az anyagok körforgalma a természetben 357 
5 Magatartásbiológia 319 6.3.1 6.3.2 A szénciklus A nitrogénciklus 357 357 
5.1 A magatartás fogalma 320 6.3.3 A foszforciklus 357 
5.2 A magatartás építőelemei 320 6.3.4 A víz körforgása 358 
5.2.1 A reaktív magatartásforma 320 6.3.5 Az energiaciklus 358 
5.2.2 Az aktív rrragatartásforma 322 6.4 A táplálkozási lánc 358 
5.2.3 A kognitív magatartásforma 322 6.5 Az ökoszisztéma 359 
5.3 Inger és reakció 323 6.5.1 Az ökoszisztéma alapfogalmai 360 
5.4 A magatartás és a hormonok 326 6.5.2 Kapcsolatok az ökoszisztémában 361 
5.5 A jelek és jelentőségük 327 6.5.2.1 A fajok közötti kapcsolatok 363 
5.5.1 A kommunikáció 327 6.5.3 A biotikus potenciál 364 
5.5.2 A vegyi hírközlés 327 6.5.4 A crowding 365 
5.5.2.1 A feromonok 327 6.6 Az ember ökológiája 366 
5.5.3 A nyomási—tapintási hírközlés 329 6.6.1 Az ember rendszertani helye 366 
5.5.4 Az optikai hírközlés 329 6.6.1.1 Az ember helye a táplálkozási láncban 367 
5.5.4.1 Az ember optikai hírközlése 330 6.6.1.2 Az ember helye az ökoszisztémában 367 
5.5.5 Az átvitt értelmű jelek 331 6.6.1.3 Az ember biotikus potenciálja 367 
5.5.6 Az akusztikus hírközlés 332 6.6.2 A helyi népsűrűség növekedése (urbanizáció) 373 
5.6 Az imprinting 332 6.6.3 A biológiai egyensúly megbontása és ennek 
5.6.1 Imprinting az embernél 333 következményei 375 
5.7 A magatartás öröklődése 335 6.6.3.1 A biológiai egyensúly megbontása 375 
5.8 A térbeli orientáció 335 6.6.3.1.1 A mezőgazdaság kemizálása mint az ökológiai 
5.9 A biológiai ritmus 338 egyensúly felborításának eszköze 377 
5.9.1 A napi ritmus 339 6.6.3.1.2 Technikai fejlődés és az ökológiai egyensúly 
5.9.2 A havi és az évi ritmus 339 megbomlása 379 
5.9.3 A bioritmus orvosi jelentősége 340 6.6.3.1.2.1 A levegő szennyeződése 379 
5.9.4 A bioszociális ritmus 340 6.6.3.1.2.2 A vizek szennyeződése 380 
5.10 Az állatok szociális magatartása 341 6.6.3.2 Küzdelem az ökológiai egyensúly megbontása 
5.10.1 A rovarok szociális élete 341 ellen 382 
5.10.1.1 A méhek szociális élete 341 6.6.3.3 Az orvostudomány szerepe a biológiai egyensúly 
5.10.1.1.1 A kasztrendszer fenntartásának biológiája 342 megbontásában és helyreállításában 382 
5.10.1.1.2 5.10.1.1.3 A kaptár A méhek munkájának programozása 342 343 Értelmező szótár 383 
5.10.1.2 Hangyák és termeszek 343 Tárgymutató 393 Előszó és használati útmutató Molekuláris biológia 11 15 1.2.3.1.2 1.2.3.1.2.1 1.2.4 A fehérjék csoportosítása funkcióik szerint Az enzimek A nukleinsavak 28 29 30 
1.1 Az élet keletkezése és az élőben részt vevő 1.2.4.1 A DNS szerkezete és replikációja 30 
anyagok 15 1.2.4.1.1 A DNS szerkezete 30 
1.1.1 Az élőben részt vevő kémiai anyagok 15 1.2.4.1.2 A DNS replikációja 33 
1.1.1.1 A víz 15 1.2.4.2 A ribonukleinsav 34 
1.1.1.2 Az elemek részvétele az élőanyagban 17 1.2.4.2.1 Az RNS szerkezete 35 
1.1.2 Az élet keletkezésekor rendelkezésre álló elemek 1.2.4.3 Az RNS-pol imeráz 35 
a föld kialakulásakor és fejlődése alatt 17 1.2.4.4 A transzkripció mechanizmusa 36 
1.1.3 Az élet keletkezésének modellje 18 1.2.4.4.1 Az eukarióta szervezetek transzkripciójának 
1.1.4 Szerves anyagok a csillagközi térben jellegzetességei 36 
és a meteoritekben 19 1.2.4.5 A fehérjeszintézisben részt vevő RNS-típusok 38 
1.1.5 A bonyolult szerves anyagoktól az élőig tartó út 1.2.4.5.1 Az mRNS 38 
kialakulásának lehetőségei 19 1.2.4.5.2 A transzfer RNS 38 
1.1.5.1 A kemoton-elmélet 21 1.2.4.5.3 A riboszomális RNS 40 
1.1.5.2 A létért folytatott küzdelem az élővé fejlődés 1.2.4.6 A riboszómák 40 
közben 22 1.2.4.7 A transzláció 41 
1.2 A sejteket és a szervezeteket felépítő alapvető 1.2.5 A makroerg foszfátok 43 
molekulák 22 1.3 Az élő és élettelen határa, a vírusok 44 
1.2.1 A szénhidrátok 22 1.4 A baktériumok biológiája (a molekuláris 
1.2.1.1 A szénhidrátok szerepe az élővilágban 23 genetika alapjai) 46 
1.2.1.1.1 Energiaszolgáltatás 23 1.4.1 A baktériumkromoszóma 47 
1.2.1.1.2 Vázanyagok 23 1.4.2 Az episzómák (plazmidok) 47 
1.2.1.1.3 A poliszacharidok egyéb biológiai szerepe 23 1.4.2.1 A szex-faktor. A baktériumok szexuális 
1.2.2 A lipidek 24 szaporodása 47 
1.2.2.1 A lipidek csoportosítása 24 1.4.2.2 A vírus mint episzóma, és integrálódása 
1.2.3 A fehérjék 25 a kromoszómába 48 
1.2.3.1 A fehérjék csoportosítása 27 1.4.2.3 A kolicinogén sejtek 49 
1.2.3.1.1 A fehérjék csoportosítása kémiai tulajdonságaik 1.4.2.4 A rezisztenciafaktor 49 
szerint 27 1.4.3 A rekombináció lehetőségei baktériumokban 49 
1.2.3.1.1.1 Egyszerű fehérjék 27 1.4.3.1 A transzformáció 50 
1.2.3.1.1.2 összetett fehérjék 28 1.4.3.2 A transzdukció 52 L4.4 Saját és idegen felismerése prokariótákban 53 2.2.3.1 A sejtkapcsoló struktúrák 88 
1.4.4.1 A modifikációs—restrikciós rendszer 53 2.2.3.1.1 A junkcionális (kapcsolódási) komplex 88 
1.4.5 Az antibiotikumok hatása a baktériumok 2.2.3.1.2 A gap junction 89 
anyagcseréjére 55 2.2.3.1.3 A rekeszes dezmoszómák 90 
1.4.6 Az információtartalom meghatározása, 2.2.3.2 A bazálmembrán 90 
szabályozása és hibái 57 2.3 A sejtmag szerkezete és működése 90 
1.4.6.1 A gén fogalma 57 2.3.1 A maghártya 92 
1.4.6.2 A genetikai kód 58 2.3.1.1 A maghártya funkciója 93 
1.4.6.2.1 A kódszótár megszerkesztése 60 2.3.2 A kromatin 93 
1.4.6.2.2 A bázisok tripleten belüli helyiértéke 60 2.3.3 A sejtmag működésének 
1.4.6.2.3 Problémák a harmadik bázis párosodásában 61 — a DNS aktivitásának — szabályozása 94 
1.4.6.2.4 A kód univerzalitása 61 2.3.4 A magnedv 97 
1.4.6.3 A centrális dogma 62 2.3.5 A magvacska 97 
1.4.6.4 A génműködés szabályozása baktériumokban 62 2.3.5.1 A magvacska funkciója 98 
1.4.6.4.1 Az operon-modell 62 2.4 A sejttevékenység alapmechanizmusai 98 
1.4.6.4.1.1 A represszor—operátor kapcsolat 64 2.4.1 A szekréció 98 
1.4.6.4.1.2 A promotor=—RNS-polimeráz kapcsolat 65 2.4.1.1 A szekréciós tevékenységben részt vevő 
1.4.6.4.1.3 A represszálható rendszerek 65 sejtorganellumok 99 
1.4.6.4.1.4 A pozitív szabályozás 65 2.4.1.1.1 Az endoplazmás reticulum 99 
1.4.6.5 A mutáció 65 2.4.1.1.1.1 A durva felszínű endoplazmás reticulum 99 
1.4.6.5.1 A génmutáció 66 2.4.1.1.1.2 A riboszómák 100 
1.4.6.5.1.1 Bázisok hozzáadása (addíció) és elvesztése 2.4.1.1.1.3 A sima felszínű endoplazmás reticulum 101 
(deléció) 66 2.4.1.1.2 A Golgi-komplex 102 
1.4.6.5.1.2 Bázishelyettesítés (tranzíció, transzverzió) 68 2.4.1.2 A polipeptidek szintézise (fehérjeszintézis) 
1.4.6.5.1.3 Mutáció atípusos kapcsolódás révén 68 az eukarióta sejtben 102 
1.4.6.5.1.4 Mutáció a crossing over révén 69 2.4.1.2.1 A szekréció szabályozása 104 
1.4.6.5.2 A spontán és az indukált mutáció 69 2.4.2 Endocitózis, exocitózis 105 
1.4.6.5.3 A mutációs ráta és a mutáció járulékos tényezői 70 2.4.2.1 Az endocitózis folyamata 105 
1.4.6.5.4 A mutáció megjelenése 70 2.4.2.1.1 A lizoszómák 107 
1.4.6.5.5 A karbantartó mechanizmus 72 2.4.2.1.1.1 A lizoszómák extracelluláris szekréciója 108 
2.4.2.2 Az autolízis 108 
2 Sejt biológia 77 2.4.2.3 Heterofágia és autofágia 109 
2.1 A sejt 77 2.4.2.4 A baktériumok és a vírusok fagocitózisa 109 
2.2 A sejtek felszíne 78 2.4.3 A peroxiszómák 109 
2.2.1 A sejtmembrán 78 2.4.4 A sejtmozgás 109 
2.2.1.1 A sejtmembrán szerkezete 78 2.4.4.1 A sejtmozgás résztvevői 109 
2.2.1.2 A plazmamembrán szerkezete 78 2.4.4.1.1 A mikrofilamentáris—mik rotubuláris--miofibril-2.2.1.2.1 A sejtmembrán kémiája 80 láris rendszert felépítő fehérjék 110 
2.2.1.2.1.1 A membránlipidek 80 2.4.4.2 A mozgás típusai 111 
2.2.1.2.1.2 A membránfehérjék 81 2.4.4.2.1 A ciklózis 111 
2.2.1.2.2 A folyékony mozaik membrán modell 81 2.4.4.2.2 Az amőboid mozgás 111 
2.2.1.2.3 A sejtmembrán funkciói 84 2.4.4.2.3 Kontraktilis fehérjék a sejt egyéb tevékenységeiben 112 
2.2.1.2.3.1 Membrántranszport-jelenségek 84 2.4.4.2.4 A csillós mozgás 112 
2.2.1.2.3.2 Membránkapcsolatok 85 2.4.4.2.4.1 A csillók szerkezete 112 
2.2.2 A sejtmembrán külső burka 87 2.4.4.2.4.2 A csillómozgás és irányítása 113 
2.2.2.1 A glikokalix 87 2.4.4.2.5 A miofibrilláris mozgás 114 
2.2.2.1.1 A glikokalix funkciója 87 2.4.4.2.5.1 Az izomösszehúzódás mechanizmusa 115 
2.2.3 A sejtközötti szoros kapcsolatok 88 2.4.4.2.5.2 A szarkoplazmás reticulum szerepe 116 2.4.5 A sejtek energiaforgalma 117 2.4.6.3.11 Az immunitásban részt vevő sejtek együtt-
2.4.5.1 Asszimiláció és disszimiláció 117 működése 146 
2.4.5.2 A mitokondriumok 118 2.4.6.3.11.1 A humorális immunválasz 146 
2.4.5.2.1 A mitokondriumok szerkezete és funkciója 118 2.4.6.3.11.2 A celluláris immunválasz 147 
2.4.5.2.2 A mitokondriumok kémiája 119 2.4.6.3.11.3 Helper (segítő) és szuppresszor (gátló) 
2.4.5.2.3 A mitokondriumműködés dinamizmusa 119 T-limfociták 147 
2.4.5.2.4 A mitokondriumok eredete 120 2.4.6.4 A szabályozási rendszerek fejlődése 147 
2.4.5.2.4.1 A mitokondriumok keletkezése a sejtben 120 2.4.6.5 Az ember mesterséges beavatkozása a szervezet 
2.4.5.2.4.2 A mitokondriumok filogenezise 121 homeosztázisába 148 
2.4.5.3 A fotoszintézis sejtorganelluma 122 2.4.7 A sejtek szaporodása 148 
2.4.6 A sejtek kommunikációs (felismerési) rendszere 123 2.4.7.1 A mitózis (fonalas vagy indirekt sejtosztódás) 148 
2.4.6.1 A szabályozás módjai 123 2.4.7.1.1 A sejtciklus 149 
2.4.6.1.1 Szabályozás molekuláris szinten 123 2.4.7.1.1.1 Az interfázis 149 
2.4.6.1.2 Szabályozás egyedi sejt szinten 124 2.4.7.1.1.2 Az interfázis időtartama 149 
2.4.6.1.3 Szabályozás közösségi szinten: a neuroendokrin 2.4.7.1.1.3 A szintetikus fázis 150 
szabályozás 124 2.4.7.1.1.4 A mitotikus szakasz 151 
2.4.6.2 A receptorok 128 2.4.7.1.1.5 A mitotikus apparátus 153 
2.4.6.2.1 A hormonreceptorok 128 2.4.7.1.2 A sejtosztódás speciális esetei 158 
2.4.6.2.1.1 A membránreceptorok 128 2.4.7.1.3 A mitózis szabályozása 158 
2.4.6.2.1.2 Az intracelluláris receptor 130 2.4.7.1.3.1 A belső szabályozás 158 
2.4.6.2.1.3 A hormonreceptorok két csoportba osztásának 2.4.7.1.3.2 A külső szabályozás 159 
megoldatlan problémái 132 2.4.7.2 Az amitózis (direkt sejtosztódás) 160 
2.4.6.2.2 A ciklikus AMP—adenilcikláz rendszer 132 2.4.7.3 A meiózis (redukciós sejtosztódás) 160 
2.4.6.2.2.1 A cAMP támadáspontja 133 2.4.7.3.1 A meiózis I. profázisa 160 
2.4.6.2.2.2 A membránreceptorok közvetítésével ható 2.4.7.3.1.1 A crossing over 161 
hormonok 133 2.4.7.3.1.2 A testvérkromatidák rekombinációja (sister 
2.4.6.2.2.3 A membránreceptor—adenilcikláz—cAMP chromatid exchange, SCE) 163 
rendszer filo- és ontogenezise 134 2.4.7.3.2 A meiózis többi fázisa 163 
2.4.6.2.2.4 A membrán receptor-rendszer orvosi jelentősége 134 2.4.7.3.3 A meiózis jelentősége 163 
2.4.6.3 A saját és az idegen elkülönítésének immun-2.4.7.3.4 A meiózis típusai 164 
biológiai alapjai 135 2.4.7.4 A mitózis és a meiózis közötti különbség 164 
2.4.6.3.1 Immunbiológiai alapfogalmak 135 2.4.8 A sejtek öregedése 164 
2.4.6.3.2 Az immunitás filogenezise 136 2.4.8.1 A sejtöregedés és a sejthalál feltételezett okai 166 
2.4.6.3.3 Az immunválaszban részt vevő sejtek 137 2.4.8.2 A sejtöregedés elméletei 166 
2.4.6.3.4 Az antigénfelismerő receptorok 138 2.4.8.2.1 Az öregedés klónelmélete 166 
2.4.6.3.5 Receptorok és markerek 139 2.4.8.2.2 Az öregedés mutációs elmélete 167 
2.4.6.3.6 Lektinek és receptorkötés 139 2.4.8.2.3 A sejtöregedés autoimmun elmélete 167 
2.4.6.3.7 Az immunanyag-termelés mechanizmusa 140 2.4.8.2.4 A sejtöregedés „hibakatasztrófa"-elmélete 168 
2.4.6.3.8 Az immunitás ontogenezise 141 2.4.8.2.5 Génredundancia és genetikus imbalansz 169 
2.4.6.3.8.1 A saját és az idegen felismerési képességének 2.4.8.2.6 A génaktiválás és -gátlás zavarai 169 
kialakulása az ontogenezis folyamán 141 2.4.8.2.7 A sejtöregedés bomlástermék-teóriája 169 
2.4.6.3.9 A celluláris immunitás speciális biológiai 2.4.8.3 A sejtöregedéssel kapcsolatos jelenségek 170 
problémái 142 2.4.8.4 A sejthalál 170 
2.4.6.3.9.1 A specificitás problémái 143 2.4.8.5 A kriptobiózis 170 
2.4.6.3.9.2 2.4.6.3.9.3 A tolerancia A graft versus host reakció 143 145 3 Fejlődésbiológia 173 
2.4.6.3.9.4 A nemhez kötött transzplantációs immunitás 145 3.1 A megtermékenyítés 173 
2.4.6.3.10 Az autoimmunitás biológiai alapproblémái 146 3.1.1 Az ivarsejtek fejlődése és szerkezete 173 3.1.1.1 A petesejt fejlődése és szerkezete 173 3.4.1.4 A placenta felépítése 215 
3.1.1.2 A hím ivarsejt (spermium) fejlődése és szerkezete 175 3.4.2 A placenta filogenezise 216 
3.1.1.3 A petesejt biokémiája 176 3.4.3 A placenta funkciói 217 
3.1.1.4 A spermiumok biológiája 176 3.4.3.1 Az anyagok tárolása és szintézise 217 
3.1.1.4.1 A spermiumok száma 178 3.4.3.2 Transzport és barrier 218 
3.1.1.4.2 A spermiumok neme 178 3.4.3.3 A trofoblasztok endokrin működése 219 
3.1.1.4.3 A spermiumok kommunikációs rendszere 179 3.4.4 Az anya és a magzat idegensége 221 
3.1.1.4.4 A spermiumok érzékenysége 179 3.4.4.1 Rh-inkompatibilitás 222 
3.1.1.4.5 A spermiumok környezete 179 3.5 A kóros fejlődés biológiai alapjai 223 
3.1.2 A megtermékenyítést elősegítő tényezők 180 3.5.1 A fejlődési rendellenességek beosztása 223 
3.1.2.1 Mechanikus tényezők 180 3.5.2 A kóros fejlődés létrehozásában szerepet játszó 
3.1.2.2 Vegyi hatások 181 tényezők 224 
3.1.3 A megtermékenyítés mechanizmusa 182 3.5.2.1 Genetikai tényezők 224 
3.1.4 A megtermékenyítés zavarai 184 3.5.2.2 A fejlődés közben ható teratogén tényezők 226 
3.1.5 A megtermékenyítés jelentősége 186 3.5.2.2.1 A teratogenetikai terminációs periódus 226 
3.2 A zigóta fejlődése 186 3.5.2.2.2 A teratogén tényezők 227 
3.2.1 A barázdálMás 186 3.5.2.2.2.1 A sugárártalom 227 
3.2.1.1 A barázdálódás lefolyása és típusai 187 3.5.2.2.2.2 A gyógyszer-teratozenezis 230 
3.2.1.2 Biokémiai változások a megtermékenyítés után 3.5.2.2.2.3 Az élvezeti szerek teratogén hatása 234 
és a barázdálódás alatt 188 3.5.2.2.2.4 A vegyszerek teratogén hatása 234 
3.2.2 A gasztruláció 189 3.5.2.2.2.5 A placenta szerepe a gyógyszer-teratogenezisben 235 
3.2.2.1 A Branchiostoma lanceolatum gasztrulációja 189 3.5.2.2.2.6 Fertőzések hatása a magzati fejlődésre 236 
3.2.2.2 A kétéltűek fejlődése 190 3.5.2.2.2.7 Táplálkozási tényezők hatása a magzati fejlődésre 238 
3.2.2.3 A hüllők és a madarak (sauropsidae) fejlődése 190 3.5.2.2.2.8 Egyéb tényezők 238 
3.2.2.3.1 Fejlődési folyamatok a csirapajzs területén 191 3.5.2.2.3 A teratogén tényezők hatásainak összegeződése 238 
3.2.2.3.2 A mezoderma kialakulása 191 3.5.3 A fejlődési rendellenességek gyakorisága 239 
3.2.2.3.3 Változások az epibóliás csíralemezekben 193 3.6 A regeneráció 240 
3.2.2.3.4 A magzatburkok fejlődése 193 3.6.1 A fiziológiás regeneráció 240 
3.2.2.4 Az emlősök fejlődése 194 3.6.2 A reparativ regeneráció 241 
3.2.3 Filogenetikai következtetések 195 3.6.3 A szomatikus embriogenezis 243 
3.3 Az egyedfejlődés szabályozása 196 3.6.4 A regeneráció általános problémái 244 
3.3.1 3.3.2 Differenciálódás egysejtűekben Differenciálódás a soksejtű szervezetben 196 199 4 öröklődésbiológia 247 
3.3.2.1 A fejlődésmechanika eredményei 200 4.1 Genetikai alapfogalmak 247 
3.3.2.1.1 Az organizátor centrum 200 4.1.1 A gén fogalma kromoszomális (eukarióta) 
3.3.2.1.2 Az indukció és az induktorok 202 szinten 247 
3.3.2.1.3 A gátlás 203 4.1.2 Az öröklődés törvényszerűségei 247 
3.3.2.1.4 A fejlődési potenciák 203 4.1.3 A genotípus meghatározása a fenotípus alapján 249 
3.3.2.2 A hiszton--nonhiszton szabályozás 4.1.4 Génkapcsolódás és crossing over 250 
behelyettesítésea fejlődésmechanikai fogalmakba 204 4.1.5 A géntérképzés 251 
3.3.2.3 A fejlődési program és érvényesülése 206 4.1.6 Gén—fén összefüggések 251 
3.3.2.4 A sejtek fel ismerési rendszere az egyedfejlődésben 207 4.1.6.1 A dominancia 252 
3.3.2.4.1 A sejtek helyzetfelismerése 210 4.1.6.1.1 Komplett dominancia 252 
3.4 Az anya és a magzat biológiai kapcsolata 211 4.1.6.1.2 Kodominancia 252 
3.4.1 A placenta ontogenezise 212 4.1.6.1.3 Inkomplett dominancia 253 
3.4.1.1 Az implantáció 212 4.1.6.2 A recesszivitás 254 
3.4.1.2 A trofoblasztok 214 4.1.6.3 A szindrómák 254 
3.4.1.3 A szekunder boholy 214 4.1.6,4 Autonóm és függő jellegek 254 4.1.6.5 
4.1.6.6 
4.1.6.7 
4.1.7 
4.1.7.1 
4.1.7.2 
4.1.8 
4.1.9 
4.1.10 
4.1.10.1 
4.1.10.2 
4.1.10.3 
4.2 
4.2.1 
4.2.1.1 
4.2.1.2 
4.2.1.3 
4.2.1.3.1 
4.2.1.3.1.1 
4.2.1.3.2 
4.2.1.3.2.1 
4.2,1.3.2,2 
4.2.1.4 
4.2.1.4.1 
4.2.1.4.2 
4.2.2 
4.2.2.1 
4.2.2.1.1 
4.2.2.1.1.1 
4.2.2.1.1.2 
4.2.2.2 
4.3 
4.3.1 
4.3.1.1 
4.3.1.2 
4.3.1.2.1 
4.3.1.2.2 
4.3.1.2.2.1 
4.3.1.2.2.2 
4.3.1.3 
4.3.1.4 
Penetrancia és expresszivitás 255 4.3.1.4.1 A gonoductusok 282 
A fenokópia 257 4.3.1.4.2 A hormonális rendszer 283 
Letális gének 257 4.3.1.4.3 A külső nemi szervek 284 
A multifaktoriális (poligénes) öröklődés 258 4.3.1.4.4 A másodlagos (külső) nemi jelleg 284 
Poligénes öröklődés major génekkel (az emberi 4.3.1.5 A pszihés nem 284 
bőrszín öröklődése) 258 4.3.1.6 A törvényes nem 284 
Poligénes öröklődés minor génekkel 259 4.3.1.7 Az interszexualitás 285 
Az anticipáció 260 4.3.1.7.1 A kromoszomális rendellenességek 285 
Az extrakromoszomális öröklődés 260 4.3.1.7.1.1 A női vonal 285 
A soksejtű szervezetekben előforduló mutációk 4.3.1.7.1.2 A férfi vonal 285 
általános értékelése 260 Transzlokációs jelenségek 287 
A mutáció típusai 261 4.3.1.7.3.1 Egészséges nök 45X0 kromoszómával 287 
A mutációk mennyisége 262 4.3.1.7.3.2 46XX férfi 287 
A mutáció jelentősége 262 4.3.1.7.4 A hermafroditizmus 288 
Humángenetika 265 4.3.1.7.4.1 Vblódi hermafroditizmus (hermaphroditismus 
Humán citogenetika 265 verus) 288 
A citogenetikai módszer 265 4.3.1.7.4.2 A pszeudohermafroditizmus 288 
A kromoszómák csoportosítása 266 4.3.1.8 A transzszexualitás 290 
A kromoszómák alak- és számbeli eltérései 266 4.3.1.9 A homoszexualitás 290 
A kromoszómák alakbeli eltérései 4.3.2 A nem szerepe az öröklődésben 290 
(kromoszóma- aberrációk) 266 4.3.2.1 A nemhez kötött öröklődés 290 
A kromoszómaaberrációk jelentősége 268 4.3.2.1.1 Az X-kromoszómához kötött öröklődés 291 
A kromoszómák számbeli eltérései 4.3.2.1.1.1 Az X-kromoszómához kötött öröklődés 
(genommutációk) 269 recesszív génekkel 291 
Genommutációk és a bőrlécrajzolat 271 4.3.2.1.1.2 Az X-kromoszómához kötött domináns gén 
A bőrlécrajzolat kóros esetekben 272 öröklődése 294 
Eltérő kromoszómaösszetétel azonos szervezeten 4.3.2.2 A nemre korlátozódó öröklődés 294 
belül 272 4.3.2.2.1 Részleges (inkomplett) nemhez kötöttség 294 
A mozaicizmus 272 4.3.2.3 A nem által kontrollált öröklődés 294 
A chimérizmus 272 4.4 Genetikai és környezeti tényezők szerepe 
Pontmutációk által okozott biokémiai zavarok 273 az öröklődésben 295 
Hemoglobinopátiák 273 4.4.1 Az elkülönítés lehetőségei — ikerkutatás 295 
Az anémiák 273 4.4.1.1 Az ikrek azonosítása 296 
A thalassaemia 273 4.4.1.2 Konkordancia és diszkordancia 296 
A sarlósejtes anémia 274 4.4.1.3 Genetikai és környezeti tényezők szerepe 
Az anyagcsere veleszületett zavarai 275 az egyes betegségek kialakulásában 298 
A nem szerkezete és szerepe az öröklődésben 277 4.4.1.3.1 A sugárbetegség 299 
A nem szerkezete 277 4.4.1.3.2 Fertőző betegségek 299 
A nem meghatározása 277 4.4.1.3.3 Hiánybetegségek 299 
A kromoszomális nem 278 4.4.1.3.4 Vegetatív betegségek 300 
A szexkromatin 279 4.4.1.3.5 Rosszindulatú daganatos megbetegedések 300 
A kromoszómák szerepe a nem kialakításában 280 4.4.1.3.6 Endokrin betegségek 300 
A kromoszómák szerepe a női nem 4.4.1.3.7 Elmebetegségek 300 
kialakításában 280 4.4.1.3.8 Fejlődési rendellenességek 300 
A kromoszómák szerepe a férfi nem 4.4.2 Az intelligencia öröklődése 301 
kialakításában 280 4.4.2.1 Az intelligencia kérdésének megközelítése 
A gonadális nem 281 a nem oldaláról 303 
A nemi megjelenés 282 4.4.2.2 A speciális képességek 303