Úgy tűnik, hogy a JavaScript le van tiltva, vagy nem támogatja a böngésző. Sajnáljuk, de az oldal néhány funkciójának működéséhez, többek között a rendeléshez engedélyeznie kell a JavaScript futtatását böngészőjében. Köszönjük!

Összehasonlító gazdaságtan

Összehasonlító gazdaságtan - Bara Zoltán, Szabó Katalin - Régikönyvek
Összehasonlító gazdaságtan - Régikönyvek Összehasonlító gazdaságtan - Régikönyvek Összehasonlító gazdaságtan - Régikönyvek Összehasonlító gazdaságtan - Régikönyvek Összehasonlító gazdaságtan - Régikönyvek Összehasonlító gazdaságtan - Régikönyvek Összehasonlító gazdaságtan - Régikönyvek Összehasonlító gazdaságtan - Régikönyvek Összehasonlító gazdaságtan - Régikönyvek Összehasonlító gazdaságtan - Régikönyvek Összehasonlító gazdaságtan - Régikönyvek Összehasonlító gazdaságtan - Régikönyvek Összehasonlító gazdaságtan - Régikönyvek
(0 vélemény)
Kiadó:
Aula Kiadó
Kiadás éve:
1997
Kiadás helye:
Budapest
Kiadás:
2. javított kiadás
Nyomda:
Agro-Print Nyomda Kft.
ISBN:
9639078115
Kötés típusa:
kemény papírkötés
Terjedelem:
610 oldal
Nyelv:
magyar
Méret:
Szélesség: 17.00cm, Magasság: 24.00cm
Súly:
1.10kg
Kategória:
A szerkesztők előszava
BEVEZETÉS 1
Bevezetés 3
Bibliográfia 8
Gazdasági rendszerek és intézményi elemzés 9
Miért van szükség intézményekre? 10
Együttműködés és konfliktus 11
Fogoly dilemmája típusú helyzetek 13
Szerződések és a szerződések kikényszerítése 15
A hatalom és az állam 16
Az erőszakos koordináció 17
Kísérletek az intézmény fogalmának szabatosabb meghatározására 18
Az intézmények stabilitása és változása 23
Az intézményi hiszterézis 25
Az intézmények tervezhetősége és változtathatósága 26
A gazdasági rendszer 28
A gazdasági rendszer legfontosabb intézményi elemei 30
A tulajdon mint magántulajdon 30
A piac és az állam mint a gazdasági koordináció alapvető intézményei 32
A tulajdon- és a koordinációs formák kapcsolata 34
A gazdasági rendszerek osztályozásáról 35
Egyes tipizálási módszerekről röviden 38
Peters tipológiájáról 41
Az összehasonlító gazdaságtan mint önálló diszciplína 43
Institucionalizmus és összehasonlító gazdaságtan 44
Homo oeconomicus vagy homo sociologicus? 46
Az új intézményi közgazdaságtan: az individualizmus elfogadása és kitágítása 47
Az összehasonlító gazdaságtan és az átmenet közgazdaságtana 48
Példa eltérő intézményi megoldások kvantitatív összehasonlítására 50
Nemzetgazdaságok versus világgazdaság 55
Bibliográfia 57
A modern kapitalizmus 61
A modern kapitalizmus alapvető intézményei 61
Tulajdon a vegyes gazdaságban 61
A magántulajdon evolúciója 62
Állami szektor a modern piacgazdaságban 65
Magánvállalatok és állami vállalatok 65
Az állami kiadások növekedését kiváltó tényezők 69
Kínálat oldali gazdasági magyarázatok az állami aktivitás növekedésére 73
A politikai rendszer közgazdasági elemzése 75
A bürokráciaelmélet 75
A választók és a fiskális illúzió 77
Az érdekcsoportok 78
Választási és pártrendszerek. Történeti-institucionalista magyarázatok 79
Egyéb, intézményi tényezők 81
A világpiac hatásának figyelembevétele 82
A jóléti állam 84
A jólét vegyes rendszere 84
A jóléti állam tevékenységi köre 86
Univerzalitás és szelektivitás 87
Az állami szociálpolitika "eredményessége" 88
Az állam jóléti tevékenységének kudarca? 88
A tőkés piacgazdaság történeti típusai 91
A piac által vezérelt gazdaság 94
Az állam által vezérelt gazdaság 95
A tárgyalásos (neokorporatív) gazdaság 95
Az állami beavatkozás eltérő típusainak történeti kialakulása 98
A korai iparosítás modellje 99
A megkésett iparosítás modellje 100
A tárgyalásos (neokorporatív) gazdaság történeti útja 101
Makroökonómiai szabályozás és keynesianizmus 102
Tömegtermelés és keynesianizmus 103
Keynesianizmus és a társadalmi koalíciók 105
A keynesianizmus és az állam teljesítőképessége 105
A 30-as évek proto-keynesianizmusa 106
A keynesianizmus nemzeti változatai a II. világháború után 110
Az angolszász országok 111
Németország 114
Skandinávia 115
A keynesiánus gazdaságpolitika válsága, és ami utána következik 117
Bibliográfia 119
A MODERN KAPITALIZMUS GAZDASÁGI RENDSZEREI 121
Az angolszász liberálkapitalizmus gazdasági rendszere 123
Az angolszász liberalizmus ideológiájáról 124
Az angolszász modell működését befolyásoló társadalmi-intézményi feltételek 126
A munkaadók és a munkavállalók viszonya 127
Az állam szerepe a munkaerőpiacon 130
A brit állami tulajdonú szektor működése 132
Jóléti szolgáltatások 135
A brit gazdaság szabályozása 136
A szakszervezetek működése Nagy-Britanniában 139
Az Egyesült Államok társadalmi-gazdasági rendszerének néhány sajátos vonása 141
A "big business" 141
A szakszervezetek szerepe a társadalmi alkufolyamatokban 144
A kormányzati politika és intézmények az Egyesült Államokban 147
Az állami szabályozás 150
Az állam mint munkaadó és tulajdonos 151
A tőzsdei kapitalizmus 152
A menedzserek szerepe a részvénytársaság működésének sikerességében 156
Milyen irányban fejlődik a tőzsdei kapitalizmus? 162
Bibliográfia 165
Japán gazdasági rendszere 167
A szigetország természeti, kulturális, társadalmi és történelmi adottságai 167
Természeti adottságok 167
A szigetország vallási, etikai, kulturális rendszere 168
Társadalomlélektani tényezők 169
Történelmi háttér a Meidzsi-restaurációig visszamenően 170
A II. világháborút követő gazdasági fejlődés és gazdaságpolitika 172
Az amerikai megszállás és az újjáépítés időszaka (1945-55) 172
A gyors gazdasági növekedés időszaka (1955-1973) 173
Japán és a két olajválság 175
Nyolcvanas évek: a tovább nemzetköziesedő japán gazdaság és az ún. buborékgazdaság 176
A gazdasági növekedés tényezői és a kilencvenes évek elején tapasztalható megrekedés ezzel összefüggő okai 178
Japán gazdasági rendszerének fő tartópillérei 179
Az oktatási rendszer 179
Kutatás-fejlesztés 180
A gazdaságirányítás rendszere 181
A vállalatok tulajdonosi rendszere és kapcsolatai egymással, valamint az állammal, a társadalmi érdekegyeztetés rendszere 183
A japán vállalatvezetés és -szervezés főbb jegyei 185
A japán társadalom szerkezete, életmódbeli sajátosságok 188
A kilencvenes évek - kihívások előtt a japán gazdasági rendszer 190
Gazdaságpoltikai válaszok a stagnálásra 190
Gazdaság- és társadalomszerkezeti kihívások 191
Politikai átrendeződés és értékválság 192
Politika-államigazgatás-üzleti elit: a régi kapcsolatok lazulása 193
A bizonytalan jövő 194
Összefoglalás: egyedi-e Japán? 195
Bibliográfia 197
A francia államkapitalizmus 199
Az állami szektor kialakulása 199
Az első két államosítási hullám és hatásai a francia gazdaságban 200
Az államosítási hullámok értékelése, hatásai 204
Privatizációs irányváltás: 1986-tól napjainkig 206
Az első privatizációs hullám, 1986 206
A privatizáció lelassulása: 1988 209
Az 1993-as privatizációs hullám legfőbb jellegzetességei és fő irányai 209
A makroökonómia állami irányításának filozófiája 211
A francia gazdaság intézményi rendszere 212
Társadalmi és politikai szerkezet 212
Munkavállalók és munkáltatók kapcsolatrendszere 213
A közintézmények szerepe 214
A kormányzat és az üzleti szféra 215
A francia nemzetgazdasági tervezés 216
A tervezés szervezeti rendszere 217
A hitelallokáció 218
A francia tervezés hatékonysága 218
Adó- és árpolitika 220
A francia államkapitalizmus mint modernizációs kísérlet 223
Mellékletek az 5. fejezethez 225
Bibliográfia 229
A németországi szociális piacgazdaság 231
Az elméleti háttér 232
A koncepció megvalósulása. A rendszer sajátosságai a gyakorlatban 234
A tulajdonviszonyok 235
A gazdaság szabályozása. Az állam szerepe 237
A piac működése 238
A társadalmi érdekegyeztetés 241
A jóléti rendszer 242
Növekedés. Célok és eredmények 245
A GDP növekedési ütemének változásai. 1951-1985 246
A háború utáni helyreállítási periódus. 1945-1960 247
A normalizálódott növekedés. 1960-1990 251
Újabb rendkívüli periódus. 1990-1995 257
Bibliográfia 262
A szociális partnerség az osztrák gazdasági rendszerben 264
Az osztrák gazdaság fejlődése a II. világháború után 266
A szociális partnerség intézménye 270
A Paritásos Bizottság létrejötte 271
A szociális partnerség osztrák sajátosságai 273
A Paritásos Bizottság felépítése 274
A Paritásos Bizottság belső működési elvei 280
Változó prioritások az osztrák gazdaságpolitikában 282
Az ausztro-kenizanizmus sikere és bukása 282
Az ausztro-kenzianizmus négy alapeleme 283
Gazdaságpolitikai irányváltás a nyolcvanas évek közepétől 286
A szociális partnerség és az osztrák gazdaság modernizálása 289
Integráció és modernizáció 289
Változó feltételek és a szociális partnerség 294
Bibliográfia 297
Svédország, a jóléti állam példája 299
Svédország politikai rendszere 299
A politikai berendezkedés és a politikai pártok 299
A svéd társadalmi rendszer főbb intézményei 301
A piac szerepe 302
A főbb gazdasági-társadalmi célok hierarchiája 302
A költségvetés 303
Döntéshozatal, a kollektív alku 306
A svéd gazdaság fő jellemzői 307
Gazdasági fejlődés összetevői, szakaszai 307
A svéd gazdaság teljesítménye 310
A svéd jóléti állam sajátosságai 312
Szempontok, elvek, paradigmák 312
A jóléti állam fogalmának felbontása 314
A jóléti állam és szociális jogalkotásának eredményei 315
Általános modelljellemzők 316
A társadalombiztosítás 317
A svéd adórendszer reformja 318
Volt-e paradigmaváltás? 320
Bibliográfia 321
A modern kapitalizmus perspektívájának néhány dimenziója 325
Mezoszintű gazdasági integrációk 325
Rugalmas specializáció 326
A rugalmas specializáció és a tömegtermelés technológiai elemei 329
Rugalmas szervezeti formák: a regionális gazdaságok újraéledése 330
A regionális gazdaságok közös jellemzői és az üzleti sikerek 334
Kooperációk a regionális gazdaságban 336
A modern gazdaság fejlődése és az ökológiai kihívás 339
Ökonómiai irányzatok és az ökológiai kihívás 340
A fenntartható gazdasági fejlődés 342
Externáliák és a kibocsátási szint 344
Az állam kudarca a környezetvédelemben 348
Neoklasszikus alapú környezetpolitikák 349
Az ökologikus modernizáció és a demokrácia útvesztői 350
A mezoszféra előretörése a modern gazdaságokban és az ökológiai kihívás 354
Felelős régiók - regionális szolidaritások 354
Bibliográfia 357
SZOCIALISTA ÉS POSZTSZOCIALISTA GAZDASÁGI RENDSZEREK 361
A szocialista gazdasági berendezkedés alapjai 363
A szocializmus általános jellemvonásai 364
A hatalom fennmaradását biztosító további tényezők 366
A szocialista tulajdonviszonyok 367
A tulajdonosi struktúra 367
Az állami tulajdon mesterségesen fenntartott túlsúlyának néhány következménye 370
Az állami tulajdon tartalma 371
Koordinációs mechanizmus 373
A bürokratikus koordináció 374
A piaci koordináció szerepe a szocialista gazdaságban 376
A tervezés 377
A terv mint a koordináció alapintézménye 378
A központi terv jellege, kialakulása 382
A tervezés sajátosságai és ennek néhány következménye 383
A tervutasításos irányítás kudarcai 386
A pénz és a piac szerepe a hagyományos tervgazdasági rendszerben 388
Naturális és pénzügyi tervezés 389
A tervezés és a gazdaság direkt bürokratikus koordinációja 390
A hagyományos szocialista gazdaság autark jellege 391
Miért szükségképpen autark a szocialista gazdaság? 392
Az autarkia következményei 392
Az árrendszer 393
Jövedelemelosztás és redisztribúció 396
A költségvetés a szocialista gazdaságban 396
Redisztribúció a vállalati szférán belül 399
Lakossági jövedelmek és a költségvetés 401
A szocialista hiánygazdaság 403
Hiánymagyarázatok 404
Szabályozási mechanizmusok az erőforráskorlátos gazdaságban 408
Mennyiségi alkalmazkodás és vegetatív szabályozás 408
Norma szerinti és tűrési határ szerinti szabályozás 410
A beruházási folyamat 412
Intézményi keretek 412
A beruházási volumen 412
A beruházási folyamat szabályozódásának következményei 414
Beruházási ciklusok 414
A beruházások eloszlása 416
Foglalkoztatás a szocialista gazdaságban 417
Munkaerőpiac keresletkorlátos gazdaságban 417
Munkaerőpiac az erőforráskorlátos gazdaságban 418
Inflációs feszültségek és tendenciák 420
Hatékonyság, versenyképesség 422
A szocialista rendszer gyors növekedésének forrásai 423
Tőkefelhalmozás, beruházás 423
Technológia 424
Képzés 424
Ágazati szerkezet 425
Erőforrások mobilizálása, fokozott igénybevétele 426
A vagyon kizsákmányolása, felélése 426
A technológia megválasztása 427
A termék megválasztása 427
A gazdasági növekedés szocialista típusa 427
A hagyományos szocialista rendszerek koherenciája 428
Bibliográfia 431
A magyar piaci szocializmus. A megreformált szocialista rendszer 433
A szocializmus versenypiaci modellje - a piaci szocializmus elméleti előfutárai 433
Miért nem juthatott el a szocialista gazdaság fejlődésének kezdeti időszakában a radikális reformig? 435
"A" és "B" típusú reformok. Reform vagy forradalom? 436
"A" típusú reformok - a központosított tervgazdaság megjavíthatóságával kapcsolatos illúziók 437
Radikális reform 438
Búcsú a tervgazdaságtól - a tervmutatók eltörlése 440
Tervezési rendszer felbomlóban 441
Szabályozóvoluntarizmus, szabályozóopportunizmus, szabályozási illúzió szabályozólebontás 443
A Montias-teoréma 445
"Tervgazdaság-konform" irányítási módszerek a piaci szocializmusban 446
Változások a tulajdonjogok gyakorlásában 447
Az állam és a vállalat viszonya a tulajdonjogok nézőpontjából 450
Nagyvállalati lobbyk - a "klán" mint az állam tulajdonostársa 450
A reformszocializmus ellentmondásos tulajdoni fejleményei az agrárszférában 454
A háztáji gazdaság: a magántulajdon elemeinek megjelenése 455
Kistulajdon és kisvállalkozások 457
Működik-e piaci önszabályozás a piaci szocializmusban? 460
Az oligopolista szerkezet piacfejlődést akadályozó hatása 461
Adminisztratív ármeghatározás és árdiktatúra 464
A pénz és a monetáris szabályozás a korlátozott vállalati önállóságon nyugvó gazdaságban 466
Disztribúció és redisztribúció 468
Osztozkodás az állam és a vállalatok között 468
Bérek, keresetek 470
Jövedelmek a második, illetve a feketegazdaságban 472
A társadalmi juttatások (transzferek) 475
Bibliográfia 479
A szocialista rendszer összeomlása és az átalakuló gazdasági rendszerek 483
Rendszerátalakulás és/vagy modernizáció 483
A kelet-európai modernizációs zsákutca 488
Modernizáció, reform, stabilizáció 496
Tranzíciós válság és kilábalás 503
Válság, visszaesés és a növekedéspolitika 504
Az intézményrendszer: kormányzat és önszabályozás küzdőtere 509
Az átalakulás kulcskérdése: a pénzügyi rendszer 511
Az állami szerepvállalás és a modernizáció finanszírozása 516
Kitekintés 519
Verseny, piac, rendszerváltozás 520
Mennyire fontos szempont a verseny a rendszerátalakításban? 523
A tőkéért folyó verseny 529
Verseny a munkapiacon 532
Verseny a pénzpiacon 534
A korlátozások versengése 536
Verseny a földért 538
Az állam szerepéről 540
Bibliográfia 524
A kínai reformszocializmus gazdasági rendszere 549
A reformszocializmus előzményei és kialakulása 550
Történelmi háttér 550
A Kínai Népköztársaság társadalmi-gazdasági fejlődése 1949 és 1978 között 553
A reformszocializmus politikai gondolatának megjelenése 556
A reformszocializmus kifejlődése 559
A reformfolyamat felgyorsulása 1992-től kezdődően 560
A kínai reformszocializmus gazdasági rendszerének intézményi alapstruktúrája 560
Társadalmi és politikai struktúra 560
A párt és az állam szerepe 561
A terv és a piac kettőssége a kínai átmeneti gazdaságban 563
Egyéb allokációs mechanizmusok 566
A társadalmi érdekegyeztetés mechanizmusai 568
A tulajdonviszonyok alakulása 569
A kínai gazdaság fejlődése 571
A növekedési ütem mutatói 573
Az elért termelési és fejlettségi szint - nemzetközi összehasonlításban 575
Szerkezeti arányok 576
A foglalkoztatottság helyzete és problémái 578
A kínai reformszocializmus kilátásai 579
Bibliográfia 584
Összefoglalás
A gazdaságelmélet, az összehasonlító közgazdaságtan és a rendszerváltozás összefüggései 585
A rendszerváltozás mint alkalmazott közgazdasági kutatások tárgya 592
Bibliográfia 597
Névmutató 599
Tárgymutató 601

Bara Zoltán

Bara Zoltán  további könyvei

Az Ön véleménye

Még nincs vélemény a könyvről, legyen Ön az első aki véleményt ír róla...