Öt meg öt az tizenhárom

A magyar történelem egyik legizgalmasabb és legszebb korszaka 1945/47 forrongó világa, a magyar demokrácia megteremtésének első nagy kísérlete. Sok tekintetben előképe napjainknak, tanulságai ma is megfontolandók, politikai életünk számos szereplője és főszereplője akkor indult és mindmáig őrzi magában az indíttatás értékeit. Mégis kevés hiteles leírás, híradás jelent meg erről a korról. Ma már nem könnyű rekonstruálni, hogyan éltek, hogyan gondolkoztak, miként cselekedtek az akkori társadalmi élet középpontjába kerülő nemzedékek. Vitányi Iván könyve ezt a hiányt kívánja pótolni. Egy akkor fiatal társaság életét ábrázolja, a népművészeti mozgalomból híres Muharay-együttesét. Ez a társaság nemcsak művészettel foglalkozott, hanem ott volt az ifjúsági mozgalmak és a társadalmi élet sok-sok ágában. A csoport sorsán keresztül rálátunk az egész ifjúságra, rajta keresztül pedig a kibontakozó és konfliktusokkal küzdő demokráciára. Sok ismert közéleti és kulturális személyiség fordul meg a könyv lapjain: Jancsó Miklós és Göncz Árpád, Püski Sándor és Lukács György, Veres Péter és Csécsy Imre, Zimányi Tibor és Márkus István. Meg még sokan mások. A könyv fordulatos, színes, hitelesen ábrázolja az akkori ifjúság személyes életét, gondolkodásának alakulását és társadalmi küzdelmeit. Hitelességét biztosítja, hogy valamennyi (még élő!) szereplője interjúkkal vett részt megalkotásában és ellenőrizte a róla szóló részt. Az ironikus cím (Öt meg öt az tizenhárom) arra utal, hogy ez a tehetséges reményteljes ifjúság végül csalódottan és szárnyaszegetten zuhant bele a Rákosi-korba.

Mutass kevesebbet