Panasz

Miért és kiknek írom ezt a könyvet? Miért próbálkozom megint süket és vak szíveken dörömbözni? Miért teszem ki megint annak magam, hogy új zúzódásokban érezzem idegennek az embereket? Miért, miért? Az anyatejjel belém rontott átok ez: a tisztaság, az emberi igazság végtelen szomjuhozása. Miért, miért? Az anyatejjel belém igézett ölhetetlen szerelem ez az öngyilkos faj iránt, mely megöli azokat, akik nagyon s a géniusz szent elhívatásával szeretik őt. Nemzet, állam: súlyos, költséges nagy szép szavak ezek. És nekem, a későn jött fiúnak, már üres a bugyelárisom, már nem tudok lukszusra költeni. Nekem már csak a faj sajog, ez a kis árva töredék faj: ezt szeretném holnapra spórolni, mint a pislogó gyertyát, ezt szeretném feléleszteni, mint a hamuba rejtett parázst. Olyan botor, olyan pazar, úgy tudja gyűlölni önmagát. De mégis sajátos gazdag humus, különös arc, csak itt hangzó emberdala a világnak.

Mutass kevesebbet