Pannonhalma - Apátsági templom

Kemény küzdelmet jelentett a libicei várúr fiából Prága püspökévé lett Szent Albertnek, hogy népét a keresztény erkölcsökhöz szelidítse. Nyolc évi küszködés után elhagyta püspöki székét, s Rómában az Aventinus dombján álló Szent Elek és Bonifác kolostorban magára öltötte a bencés szerzetesek fekete ruháját. 992-ben a pápa parancsára visszatért hazájába, magával vitte tizenkét szerzetestársát, és a Prága melletti Brevnovban kolostort alapított. Két év múlva szinte szökve kellett távoznia cseh földről, ekkor újra csak Rómába igyekezett. Utközben meglátogatta Géza fejedelem udvarát is, ahol szívesen fogadták. A nyugtalan főpapot hamarosan követte vrevnovi szerzeteseinek egyik csoportja is. A szerzetesek nem tértek vissza Rómába: Géza fejedelem marasztalására kolostort kezdtek építeni a Kisalföld fölé emelkedő dombtetőn. Amikor néhány év múlva véget ért a térítő papokat és szerzeteseket nevelő apátság templomának építése, István király a Mainzból szerzett Szent Márton-ereklyét falaztatta be a templom oltárába, s a templomot a Savariában született tours-i Szent Márton tiszteletére szenteltette fel. Istvánnak kedves tartózkodási helye volt Pannonhalma. Amikor uralkodása kezdetén a lázadó Koppány ellen hadba indult, a monostor szerzetesei neki megígérték, hogy imáikkal kikönyörgik számára a katonaszent mennyei segítségét. Később is szívesen tért vissza fiával Pannonhalmára, hogy együtt imádkozzék a szerzetesekkel.

Sorozatcím:

Tájak-Korok-Múzeumok Kiskönyvtára 14.

Illusztrátorok:

Dobos Lajos, Szelényi László

Borító tervezők:

Köböl Vera

Kiadó:

Tájak-Korok-Múzeumok Egyesület

Kiadás éve:

1979

Kiadás helye:

Budapest

Nyomda:

Veszprémi Nyomda

ISBN:

9635550170

Kötés típusa:

tűzött

Terjedelem:

16 oldal

Nyelv:

magyar

Méret:

Szélesség: 12.00cm, Magasság: 16.00cm

Súly:

0.10kg

Kategória:

Történelem helytörténet, honismeret

Művészetek építészet műemlékek

Művészetek építészet épületek,építészettörténet

Útikönyvek, útleírások Magyarország