Parerga és Paralipomena I-IV.

Arthur Schopenhauer. Parerga és Paralipomena. I-IV. kötet. [Két kötetben!] Kisebb filozófiai írások. Budapest, é.n. [1924 - 1925]. Világirodalom Könyvkiadó Vállalat (Ujságüzem ny.). 1 t. + 309 + [3] p.; 459 + [1] p.; 452 p.; 431 + [1] p. A Parerga és Paralipomena (1851) Arthur Schopenhauer utolsó jelentős műve, amely meghozta számára a régóta várt világhírt. A cím görög eredetű: a Parerga „mellékműveket”, a Paralipomena pedig „elhagyott dolgokat” vagy kiegészítéseket jelent. Bár Schopenhauer főművének A világ mint akarat és képzetet tekintette, ez a gyűjtemény tette őt népszerűvé a szélesebb közönség körében, mivel stílusa közérthetőbb és esszészerűbb. A mű leghíresebb része az Életbölcsességről szóló aforizmák, amelyben a boldog és bölcs élet lehetőségeit taglalja egy pesszimista filozófiai keretben. Olyan témákat érint benne, mint a nők helyzete, az öngyilkosság, az olvasás és könyvek, a zaj elleni védekezés, valamint a szellemekről szóló elméletek. Részletesebben kifejti benne korábbi rendszerének egyes elemeit, például az akarat szabadságát és az etikai kérdéseket. Arthur Schopenhauer (Danzig, 1788. február 22. – Frankfurt am Main, 1860. szeptember 21.) német metafizikus, aki ismertségét főként A világ mint akarat és képzet (Die Welt als Wille und Vorstellung) című fő művének és maró hangulatú esszéinek köszönhette. A köztudatba „a pesszimizmus filozófusaként” vonult be, mivel a világunkat, s abban életünket egy rossz tréfának tartotta. Platón, Kant filozófiája és az Upanisadok voltak rá a legnagyobb hatással. Filozófiája pesszimista, úgy tartja, hogy a föld az emberiség siralomvölgye, ahol a boldogság elérése „egy koldus álma”. Tagadja a világszellem és Isten létét is. Elsőként építi be a nyugati filozófiába a buddhista gondolatokat, a Védák és Upanisadok etikai tanulságait, a keresztény megváltás eszme helyett önmagunk feladását hirdeti, a semmiben való feloldódást, a teljes megnyugvást. Többek között Kierkegaardra és Nietzschére is nagy hatással volt. Előszó: "Az itt következő mű egyes fejezeteit 1920-ban kiadtuk két kötetecskében. Hamarosan elfogytak és közönségünk nagy érdeklődése bírt rá, hogy ne csak ezekből rendezzünk új kiadást, hanem a teljes Parergát adjuk. Schopenhauer azt mondja a Parerga 1850-ben megjelent előszavában, hogy munkája azoknak is érthető és élvezhető lesz, a kik nagy alapvető művét A világ mint akarat és képzetet nem ismerik. Megértését a fordítók igyekeztek legszükségesebb utalásokkal, jegyzetekkel is megkönnyíteni. A fordítás teljes, néhány apró részlettől eltekintve, melyeknek kihagyását az illető helyen megokoltuk, úgyszintén a jegyzetekben követett eljárásunkat is." (Schopenhauer válogatott munkái.) Egységes későbbi egészvászon kötésben.

Mutass kevesebbet