Parkinson törvénye

C. N. Parkinson neves történész, egyetemi tanár, a politikai tudományok ismert tudósa, az angolszász hivatali apparátus tapasztalt ismerője (több vezető állásban szerzett gazdag ismereteket), de elsősorban kitűnő megfigyelő és nagyszerű humorista. Gyűlöli a bürokráciát és szenvedélyesen harcol az elmerevedett hivatali szellem ellen. Pőrére vetkőzteti az elembertelenedett bürokratákat. Méltán írta művéről egyik nagol kritikusa: „Ez a könyv alkalmat ad arra, hogy a hivatalok által megtaposott állampolgár élvezettel a markába nevessen.” Parkinson, az író, az angol szatirikusok legnemesebb hagyományain nevelődött: mesterien alkalmazza azok eszközeit. Szórakoztat és el is gondolkodtat. Ez sikerének egyik titka. A bürokráciát ostorozza és egyben élesen parodizálja a társadalomtudományban divatossá vált mindenáron, „matematikai képleteket” alkalmazó áltudományos módszereket. Így került a nemzetközi érdeklődés középpontjába és kavart széles körben sajtóvitát. Így vált világszerte bestsellerré, Parkinson objektív „törvényei” valóban évek óta foglalkoztatták a közvéleményt. 1963-ban Nyugat-Németországban tartott nagy sikerrel előadásokat. Ezeken a bürokrácia „üzembiológiájáról” beszélt. Fejtegetéseihez az általa feltalált és „Stupido-Gigantic G. M. B. H.”-nak elnevezett (hozzávetőleges fordításban: „Elhülyült Óriások Korlátolt Felelősségű Társasága") szervezetet használta "tudományos modellként”.

Mutass kevesebbet