Úgy tűnik, hogy a JavaScript le van tiltva, vagy nem támogatja a böngésző. Sajnáljuk, de az oldal néhány funkciójának működéséhez, többek között a rendeléshez engedélyeznie kell a JavaScript futtatását böngészőjében. Köszönjük!

Pénzügyi közvetítő intézmények Bankok és intézményi befektetők

Pénzügyi közvetítő intézmények - Erdős Mihály, Mérő Katalin - Régikönyvek
(0 vélemény)

A pénzügyi közvetítés fogalma egyaránt jelenti a pénzügyi piacok működését és az ott szereplő intézményeket. E könyv célja az utóbbiak átfogó ismertetése: a pénzügyi közvetítés intézményrendszerének általános áttekintése és a különféle pénzügyi közvetítő intézmények funkcióinak, működésének és szabályozásának bemutatása. A pénzügyi közvetítő intézmények a megtakarítóktól összegyűjtik azok ideiglenesen szabad pénzeszközeit, és átcsoportosítják azokhoz, akiknek arra szükségük van. Klasszikus formájuk a bank, amely a megtakarításokat kamatozó bankbetét formájában gyűjti össze és hitellé átalakítva juttatja el a gazdaság szereplői számára. A pénzügyi közvetítés intézményrendszeréhez tartoznak az úgynevezett intézményi befektetők is, amelyek szintén megtakarításokat gyűjtenek, de azokat nem hitel, hanem piaci eszközök (részvények, kötvények, befektetési jegyek stb.) vásárlása formájában juttatják vissza a gazdaságba. Azok a megtakarítók, akik nem bankban, hanem intézményi befektetőknél helyezik el a pénzüket, tudják, hogy nem fix kamatot kapnak: megtakarításuk aktuális értéke az intézményi befektető által megvalósított befektetések aktuális piaci értékétől függ. Az intézményi befektetők közé tartoznak a befektetési alapok, az életbiztosítók és a nyugdíjpénztárak. Vannak olyan pénzügyi intézmények is, amelyek nem tartoznak a pénzügyi közvetítők közé. Ilyenek például a lízinggel foglalkozó pénzügyi vállalkozások, amelyek nem gyűjtenek megtakarításokat, csak finanszírozás nyújtására specializálódtak. Könyvünkben csak azokkal az intézménytípusokkal foglalkozunk, amelyek valamilyen formában ténylegesen pénzügyi közvetítést végeznek. A pénzügyi közvetítő intézmények a gazdaság fontos szereplői, az általuk közvetített pénzeszközök a fejlettebb országokban számottevően, sokszor többszörösen meghaladják az adott ország által megtermelt éves jövedelem szintjét. Magyarországon például 2009 végén a hitelintézetek (bankok, külföldi bankok magyarországi fiókjai és a takarékszövetkezetek) összes eszközállománya a GDP 133 százaléka volt, a befektetési alapok, az életbiztosítók és a pénztárak pedig a GDP 13, 9, illetve 13 százalékának megfelelő vagyontömeget kezeltek.

Kiadó:
Akadémiai Kiadó
Kiadás éve:
2010
Kiadás helye:
Budapest
Nyomda:
Gyomai Kner Nyomda
ISBN:
9789630589604
Kötés típusa:
ragasztott papír
Terjedelem:
292
Nyelv:
magyar
Méret:
Szélesség: 17.00cm, Magasság: 24.00cm
Kategória:
BEVEZETÉS 13
1. A PÉNZÜGYI KÖZVETÍTÉS INTÉZMÉNYRENDSZERE 17
1.1. A pénzügyi közvetítők funkciói 17
1.1.1. A fizetési és elszámolási rendszerek működtetése 17
1.1.2. A források összegyűjtése és újrafelosztása 19
1.1.3. Az erőforrások átcsoportosítása 20
1.1.4. Kockázatkezelés, kockázatallokáció 21
1.1.5. Információfeldolgozás és-szolgáltatás 23
1.1.6. Ösztönzési problémák áthidalása 24
1.2. A pénzügyi közvetítő rendszerek fő típusai 26
1.2.1. A banki és a piaci alapú rendszerek jellemzői 26
1.2.2. A banki alapú közvetítő rendszerek kialakulása 29
1.2.3. A piaci alapú közvetítő rendszerek kialakulása 29
1.2.4. A kétfajta rendszer összehasonlítása - melyik a jobb? 30
1.2.4.1. Elméleti összehasonlítás 31
1.2.4.2. Empirikus összehasonlítás 32
1.2.4.3. A jogrend szerepének elsődlegessége 32
1.2.4.4. A pénzügyi közvetítő rendszerek konvergenciája 34
1.3. A pénzügyi közvetítő rendszer fejlettsége és a gazdasági növekedés 35
1.3.1. Elméleti háttér 36
1.3.2. Gazdaságtörténeti tapasztalatok 37
1.3.3. Empirikus elemzések 39
A fejezetben bevezetett fogalmak 41
Ellenőrző kérdések 41
2. BANKOK 45
2.1. A bankok modelljei, a bankmodellek átalakulása 45
2.1.1. A hagyományos banktól a kockázatokkal kereskedő bankig 46
2.1.2. A keletkeztető és szétosztó (originate-to-distribute) bankmodell 48
2.1.3. A banktevékenység eredendő prociklikussága 51
2.2. A banküzem sajátosságai 52
2.2.1. A banktevékenység bűvös háromszöge 52
2.2.1.1. Likviditás 53
2.2.1.2. Szolvencia 54
2.2.1.3. Jövedelmezőség 56
2.2.1.4. A bűvös háromszög 56
2.2.2. A banki mérleg sajátosságai 57
2.2.2.1. A bank tipikus eszközei és forrásai 57
2.2.2.2. Mérlegen kívüli tételek 60
2.2.2.3. A bankok biztonságát szolgáló speciális elemek 61
2.2.3. A bank jövedelmének szerkezete, jövedelmezősége 69
2.2.3.1. A bank jövedelmének szerkezete 69
2.2.3.2. A bank jövedelmezősége 72
2.3. Banki kockázatok és kockázatkezelés 74
2.3.1. A hitelkockázat 75
2.3.1.1. A hitelezési kockázat összetevői 75
2.3.1.2. A hitelezési kockázat kezelése 78
2.3.2. A kamatkockázat 83
2.3.2.1. GAP-elemzés 83
2.3.2.2. Duration-elemzés 85
2.3.2.3. Szimulációs módszerek 87
2.3.2.4. A kamatkockázat kezelése 88
2.3.3. Piaci kockázatok 89
2.3.3.1. A piaci kockázatok mérése - VaR 90
2.3.3.2. A piaci kockázatok kezelése 94
2.3.4. A devizaárfolyam-kockázat 94
2.3.4.1. A devizaárfolyam-kockázat mérése 95
2.3.4.2. A devizaárfolyam-kockázat kezelése 97
2.3.5. Likviditási kockázat 98
2.3.5.1. A likviditási kockázat mérése - statikus mutatószám-elemzés 99
2.3.5.2. A likviditási kockázat mérése - lejáratiösszhang-elemzés 101
2.3.5.3. A likviditási kockázat kezelése 104
2.3.6. A működési kockázatok 105
2.4. Bankválságok 107
2.4.1. A bankválságok kialakulásának okai 110
2.4.1.1. Makrogazdasági okok 110
2.4.1.2. Bankspecifikus okok 112
2.4.2. A bankválságok indikátorai - korai előrejelző rendszerek 113
2.4.3. Válságkezelési megoldások 115
2.4.4. Néhány konkrét bankválság bemutatása 119
2.4.4.1. A Herstatt Bank 120
2.4.4.2. Az 1987-1992-es norvég bankválság 121
2.4.4.3. A Continental Illinois Bank 122
2.4.4.4. A Bank of Credit and Commerce International (BCCI) 123
2.4.4.5. A Northern Rock Bank 124
A fejezetben bevezetett fogalmak 126
Ellenőrző kérdések 126
3. INTÉZMÉNYI BEFEKTETŐK 129
3.1. Intézményi befektetők sajátosságai 129
3.2. Befektetési alapok 131
3.2.1. Befektetési alapok és típusai 131
3.2.1.1. Történeti felvezetés 132
3.2.1.2. Alapok típusai 133
3.2.2. Befektetési alapok működése 140
3.2.2.1. Alapok értékesítése 140
3.2.2.2. Nyilvántartási feladatok, eszközérték meghatározása 142
3.2.2.3. Több funkció együttműködése 146
3.2.3. A teljesítménymérés 149
3.3. Életbiztosítók 158
3.3.1. A biztosítások helye, szerepe, és típusai 158
3.3.2. Az életbiztosítók működési alapjai 162
3.3.2.1. A biztosítók speciális kockázatai és kockázatkezelése 163
3.3.2.2. A piac szereplői 165
3.3.2.3. Értékesítés 166
3.3.2.4. Életbiztosítási termékek 169
3.3.2.5. A biztosítási díj és a tartalékok 173
3.3.2.6. A biztosítói befektetések: eszköz-forrás menedzsment 177
3.3.2.7. A biztosító szolgáltatása 180
3.4. A nem állami nyugdíjtervek: nyugdíjpénztárak 182
3.4.1. A nem állami nyugdíjtervek helye, szerepe, és típusai 182
3.4.1.1. A nyugdíjrendszerek szintjei és intézményei 183
3.4.1.2. A nyugdíjtervek finanszírozási módjai 184
3.4.1.3. A nem állami nyugdíjpénztárak intézményi típusai 188
3.4.2. A nyugdíjpénztári működés alapjai 192
3.4.2.1. A befizetési folyamat 192
3.4.2.2. A költséggazdálkodás 195
3.4.2.3. A befektetési folyamat 198
3.4.2.5. A biztosításmatematikai feladatok 205
3.5. Nem klasszikus befektetési alapok 209
3.5.1. Fedezeti alapok 209
3.5.2. Nemzeti vagyonalapok 215
3.5.3. Közhasznú alapok 219
3.5.4. Magántőke-befektetések 220
A fejezetben bevezetett fogalmak 220
Ellenőrző kérdések 221
4. A PÉNZÜGYI KÖZVETÍTŐ INTÉZMÉNYEK SZABÁLYOZÁSA 225
4.1. A szabályozás keretrendszere 226
4.2. Bankszabályozás 228
4.2.1. Az állami védőháló 228
4.2.2. A bankok prudenciális szabályozása 231
4.2.2.1. A prudenciális szabályozás eszköztárának fejlődése 232
4.2.2.2. Mekkora tőkét írjon elő a bankszabályozás? 233
4.2.2.3. A nemzetközileg harmonizált tőkeszabályok kialakulása 234
4.2.2.4. A Bázel I-es tőkeszabályok 235
4.2.2.5. Bázel I-el szemben megfogalmazott kritikák 237
4.2.2.6. A Bázel II-es tőkeszabályok 239
4.2.2.7. A bankszabályozás kihívásai a 2007-es pénzügyi válság nyomán 242
4.2.2.8. Úton Bázel III felé 245
4.3. Az intézményi befektetők szabályozása 247
4.3.1. A szerződéskötést megelőző tájékoztatási szabályok 247
4.3.1.1. Életbiztosítók 247
4.3.1.2. Nem állami nyugdíjtervek: nyugdíjpénztárak 249
4.3.1.3. Befektetési alapok 251
4.3.2. A szerződés tartama alatt alkalmazandó tájékoztatási szabályok 253
4.3.2.1. Életbiztosítók 253
4.3.2.2. Nem állami nyugdíjtervek: nyugdíjpénztárak 253
4.3.2.3. Befektetési alapok 255
4.3.3. A szerződés befejezésére vonatkozó tájékoztatási szabályok 257
4.3.3.1. Életbiztosítók 257
4.3.3.2. Nem állami nyugdíjtervek: nyugdíjpénztárak 257
4.3.3.3. Befektetési alapok 257
4.3.4. A különböző intézménytípusokra vonatkozó szabályozási
kihívások 258
4.3.4.1. Egy közös elméleti kihívás: befektetési szabályozási kérdések 258
4.3.4.2. (Élet)biztosítók: Szolvencia II 261
4.3.4.3. Nyugdíjpénztárak: járadékfizetés 263
4.3.4.4. Befektetési alapok: UCITS IV. a szabályozásnak és a piacnak 266
A fejezetben bevezetett fogalmak 268
Ellenőrző kérdések 268
5. A PÉNZÜGYI FELÜGYELETEK 271
5.1. A pénzügyi felügyeletek típusai 271
5.2. Válság és felügyelési változások az Európai Unióban 278
A fejezetben bevezetett fogalmak 282
Ellenőrző kérdések 282
GLOSSZÁRIUM 283
ÁBRÁK, TÁBLÁZATOK ÉS KERETES ÍRÁSOK JEGYZÉKE 291

Erdős Mihály

Erdős Mihály (1939- ) - pilóta, műrepülő.

Erdős Mihály  további könyvei

30%
Hűségpont:
 
Kiadás éve: 1998
Antikvár könyv
1 600 Ft 1 120 Ft

Az Ön ajánlója

Még nincs vélemény a könyvről, legyen Ön az első aki véleményt ír róla...