Pest-budai séták

"Az állami színházak, a györnyörű Nemzeti Színház és a ragyogó Opera zárva, holott a világ mindn nagy városában, a háborús országok területén is, a színházak éppen oly kedvvel és méltánylással végzik nemes hivatásukat, mint a háború előtt. Csupán a magyar kultuszminiszter óvakodik a műintézetek megnyitásától, kiszámíthatatlan kárt és kellemetlenséget okozván ezzel úgy a színházaknak, mint a művészeknek. A magyar kultuszminiszterek mindig híresek voltak arról, hogy - egy-két kivétellel - annyit sem értenek a kultúrához, mint hajdú a harangöntéshez..." (Magyar játék, 1914) *** A Pest-budai séták csaknem félszáz kis írását – „a szép írásokat kedvelő közönség részére” – az író újságcikkeiből és a régi Pest-Budát érintő írásaiból válogatta összes gondos kézzel Kozocsa Sándor, s a kötet hófehér lapjairól Pfannl Egon finom rajzai árasztanak az írásokkal egynemű hangulatot. A régi Pest-Budát senki sem ismerte és élvezte jobban Krúdynál. Most a hozzá illő szeszélyes sorrendben, pasztell-színű kaleidoszkópban (amely mégis a valóság szuggesztióját leheli) sorra felvonulnak a kötetben a nagy történelmi eseményekkel kapcsolatos városrészletek, a régi Andrássy út, a hajdani pesti farsang (fájdalmas összehasonlításban az első világháború hangulatával), a zenével átszőtt régi estek a Zeneakadémián, a régi Pest eltűnt alakjai, az egykori Margitsziget, Buda ódon romantikája. Tanulságos, érdekes és hangulatos útikalauz egy elsüllyedt világban, amely mégis ott lappang a mai főváros modem arculata alatt. A Krúdyra jellemző álmodozást itt reális színterekhez és alakokhoz köti a téma, s múlt és jelen, valóság és álmodozás sajátos vegyülete ejti rabul az íróval együtt bolyongó olvasót.

Mutass kevesebbet