Pesti nőrabló

Vajon mit is mutat valójában elölről az a két hosszabb terjedelmű regény és négy rövidebb írás, kisromán, ahogy akkoriban nevezték, mielőtt ledörszöljük róluk a papirost? A téli Pestet a századelőn, a behavazott Nyírséget, az ódon kúriák és a vadvizek, lápok között élő embereket, szelíd és démonikus hölgyeket, józan fiatalembert és középkori lovag módjára élő Don Quijotét meg a nyírségi Falstaffot, akivel oly különös dolgok történnek holtig tartó szerelmében. Majd részt vehetünk Pistoli úr másvilági kalandjában, mely Hieronymus Bosch ecsetjére kívánkozik. Aztán az útitárs halk hangú elbeszéléséből elénk jön egy vidéki városka, ahol hősünk egy hosszú sóhajtásnyi ideig kettős szerelmi kaland foglya. S jóllehet Csinosi a tőrmester tapasztalt gardírozása ellenére rajtaveszt az Aranykéz utca vidékén Aranykeblű Kecseginé elrablásán - ez a kis közjáték vidámabb hangulatra derítheti az olvasót. Vidámabbra, mint Natália története, amelyben egy leány elnyeri ugyan az Asszonyságok díjá-t, de belehal a szülésbe, amivel megváltja az Álommal viaskodó Czifra Jánost, és glóriás fénybe vonja a Múzeum-kert környékének, a Józsefvárosnak, a Ferencvárosnak tarka és dolgos hétköznapjait, a Frank Jeremiás és Neje utcájának sötét kapualjait és ördög megszállta házait. Mindezek után jogot nyerhetünk, hogy elutazzunk az író szülőföldjére, gyermek- és ifjúkorának színterére, ahol dajkájáról, a tücsökről olvasunk megszívlelendő és felejthetetlen dolgokat.

Mutass kevesebbet