Pogány tüzek I-II.

A honfoglalás utáni magyar nép különös világa elevenedik meg Kodolányi Jánosnak ebben a regényében. Ebben a korban még élnek a pogány istenek, a táltosok még áldoznak nekik, az ő révületükben jövendölnek, gyógyítanak, de már megjelenik az új eszmék képviselője is. Igaz, hogy csak egy gyámoltalan, szelíd és ügyefogyott szláv pap személyében, mégis ő a céltudatosabb, az ő világa a korszerűbb. Két eszme, kétféle életfelfogás méri össze erejét, s ez a küzdelem dönti el, hogy a magyarság - az augsburgi és merseburgi vérveszteségek után - fennmaradhat-e új hazájában. Az eszmék forrongásának hátterét a Dunántúl, a balatoni kedves tájak alkotják, szereplői bővérű magyar urak, szabad jobbágyok, kényre-kedvre kiszolgáltatott rabszolgák, akiknek életében igen fontos szerepet játszanak azok az emberi indulatok, amelyeknek jelentőségét ma sem lehet lebecsülni: gőg és nagylelkűség, emberség és hatalomvágy, féltékenység és szerelem. Az érdekes cselekményű regény Kodolányi János nyelvi és jellemformáló erejének kevéssé ismert alkotása.

Mutass kevesebbet