Pokahontasz

David Garnett modern témájú művei, A róka asszony és az Ember az állatkertben után most a szerző ízig-vérig romantikus regényét veheti kezébe a magyar olvasó. A könyv tizenegy év történetét öleli fel: az első amerikai angol telep megalapításától Pokahontasz, a legendás indián hercegnő haláláig terjedő időszakot. Garnett nagyszerű meseszövő készségének, finoman cizellált stílusának, nyomon követhetjük erkölcsi-filozófiai vizsgálódását is: miképpen hat, mit hoz létre és mit rombol le az új, az addig ismeretlen. A folyamat kétirányú: az angol telepesek egy civilizált országból az ősrengetegbe, a vad indiánok közé kerülnek - Pokahontasz pedig, elsőként népéből, megtanul angolul, és Angliába is eljut. Garnett kényes az egyensúlyra, nem von le elhamarkodott következtetést. Nem mondja ki egyértelműen, hogy a kegyetlen fehér ember elpusztította az indiánokat, és azt sem állítja, hogy a civilizáció vitte halálba a természet romlatlan gyermekét. Fehérek és rézbőrűek a mindkét oldalról kegyetlen öldöklés után békét kötnek, Pokahontasz egészségét pedig a londoni klíma ássa alá: azzal, hogy gyermekét mégis Angliában akarja neveltetni, e kezdeti időszakban mintegy utat mutat a két nép végleges kibékülése felé. Hogy nem így történt, Cooper regényeiből és a mai indián rezervátumokról szóló riportfilmekből egyaránt tudjuk.

Mutass kevesebbet