Úgy tűnik, hogy a JavaScript le van tiltva, vagy nem támogatja a böngésző. Sajnáljuk, de az oldal néhány funkciójának működéséhez, többek között a rendeléshez engedélyeznie kell a JavaScript futtatását böngészőjében. Köszönjük!

Pokoljárás Az ember halála és halhatatlansága - a művészetek születése

Pokoljárás - Zolnay Vilmos - Régikönyvek
(0 vélemény)

Hemingway ​írja hogy a spanyolok az ölést – amikor a matador szemtől szembe az állattal, egyetlen kardszúrással kivégzi az immár vérig gyötört bikát – , az embernek és az állatnak ezt a tényleges találkozását, melyet az őskőkorban is gyakorta ábrázoltak, az igazság pillanatá-nak nevezik. Miért? Miképpen lehet az igazság pillanata egy ártatlan állat megölése? A bikavívás – tragédia, a szó legősibb értelmében, és korunkban az egyetlen művészet, ahol az egyik színész – az ember – valódi halálveszélyben forog, a másikra pedig – az állatra – biztos halál vár. Lehetséges, hogy valaha minden „művészetnek” ez lett volna a lényege? A halál? A híres pásztortánc szerint, aki dudás – értsd: művész – akar lenni, a pokolra kell mennie. Tehát a halhatatlanság előfeltétele a halál volna? A művészet értelme a halál legyőzése? És miért tragédia – szóról szóra: kecskeének – a tragédia? Meséinkben az állatok embermódra beszélnek, emberként viselkednek. Ez természetes: mindenki önmagáról szól, az ember a maga képére és hasonlatosságára képzel el, és személyesít meg mindent. De miért képzelte el, és imádta valaha – és még ma is – isteneit állatalakban? És miért ölte meg isteneit? Miért marcangolták szét foggal és körömmel az Atyának szánt szent áldozatul még élve a vogulok és beduinok ég-fia szent állatukat – a medvét, a rént, a tevét, a bárányt –, miért itták kiontott vérét és vették magukhoz testét? És hogyan támadhatott új életre, és térhetett meg égi atyjához a „magukhoz vett”? Lehetséges, hogy a feltámadás – a szó és a fogalom szintúgy – a halott testének tényleges – például egy karóval való – feltámasztásából ered? Hogy valaha ekként támasztották új életre a feláldozott embert és állatot, vagy úgy, hogy lenyúzott bőrét, lemetszett fejét agyagból formált, fatönkből bárdolt szobortestre húzták, vagy úgy, hogy – miként többek közt az aztékoknál – maga az áldozó-pap öltötte ezt magára, és jelent meg benne az isten képében énekelve és táncolva? És végül: Hogyan született meg a művészet? Miért és miként támadt az ének, a zene, a tánc, a színjátszás, miért és hogyan kezdődött el az ember képmást festeni, kőbe, csontba vésni? Hogy mindezt megtudjuk – és sok egyebet is, még olyat is, miről könyvünkben nem esik szó –, magunknak is alá kell szállnunk az emberi közösségek legmélyebb múltjába és az ebben a múltban gyökerező emberi természet legmélyére. A poklokra? Igen. Az ősi kultuszok és alkotások: őskőkori barlangfestmények és szobrok és a velük kapcsolatos rítusok értelmében mindenesetre. Vállalkozásunk nem izgalom- és kockázatmentes, de ne feledjük: a pokoljárás biztosítja a halhatatlanságot.

Borító tervezők:
Bezúr Györgyi
Kiadó:
Magvető Könyvkiadó
Kiadás éve:
1971
Kiadás helye:
Budapest
Nyomda:
Zrínyi Nyomda
Kötés típusa:
egészvászon kiadói borítóban
Terjedelem:
318 oldal
Nyelv:
magyar
Méret:
Szélesség: 14.00cm, Magasság: 20.00cm
Súly:
0.40kg
Kategória:
"Pokolraszállás" 7
Mit akarunk tudni? 8
A szokás 9
A legősibb művek. Állatok és emberek 11
Ősanyák és leányok 12
Két érdekesség 13
A plasztikák anyagszerűsége 14
A véletlen alkotásai? 16
Átváltoztató képességünk 17
Valódi - nem valódi? 18
Út a műalkotáshoz 19
Festmények a barlang falán 20
Akik elvesztették az arcukat (Kitérő) 22
Az alkotások kivitele 25
A művész 28
Medvekaparás 28
Egyénítettség 30
Amiben megegyeznek a művek. Lelőhelyük 31
Tárgyuk 31
Természetes domborműszerűségük 31
Ismét: belelátás 32
A tibirani ló felfedezése 33
A festmények "vezérmotívuma" 35
Mágia? Kőkori ember ma 36
Rontás? 37
Látszatmegálló 39
Pihenő alászállás közben. Sziklarajzok a középső korból 41
Maszkos alakok 42
A busmanok rajzai 43
Dráma és elbeszélés 44
Jellemző vonások 44
Példák és ellenpéldák 45
A lényegbe vágó különbség 46
További pihenő. Az őskőkori ember szépségigénye 48
A legrégibb nyomok 50
Szépérzékünk 51
Az állatok szépsége és szépérzéke 51
Az ember ízlése 53
Elbűvölő madarak 54
A szépségért mindent 55
A szürkék ötlete 56
Helyettesítés? 57
Alászállunk. Lássuk a medvét! 58
Koponyák 60
Állaténekek 63
Formai sajátságok 66
Realizmus 66
Eufémia 68
A feláldozás módja 68
Nyershússzerű emberek 71
És mások? 72
Egy görög tragédia 73
Római cirkusz 75
"Véres emberek" 76
A véres isten 78
Az istenség lakomája 79
Az emberek lakomája 81
A bálvány 82
Az ősi forma 83
A még ősibb 85
A legősibb? 86
Ismét az őskőkorban 87
A legősibb templomok 90
Termékenység varázslás? 92
Jókívánság 92
Állat-öreg 95
Ragadozók szaporítása 96
Vénuszok 96
Nemi jelképek 97
Az "ágacska". (Kitérő) 98
Rojt, bojt, pántlika (További kitérő) 104
Még egy lélek-jelkép? (Utolsó kitérés) 108
További nemi szimbólumok (Visszakanyarodás) 109
Az "üzekedő" bölények 111
Orgiák 111
Amiről a vadászok nem tudhattak 115
Az "előrelátó" vadászok 117
Medve a gabonában 120
Egy önellentmondás 122
Kínhalál 122
Újabb pihenő. Egy és más az ősemberről 122
Őskőkori bőség 125
Mit nem bizonyítanak a tárgyak 130
Amire mindig szükség volt 131
Visszapillantás 132
Alászállunk. Apró kis szobrocskák 136
Szerepük 138
Házi istenkék 139
Penates, lares, genius 139
Az ősök galériája 141
Különös géniusok 142
A bálványok szerepe 142
Az államvallás 143
A római istenek története 144
A kultusz azonossága 144
A "primitívek" művészete 146
Szobrok és maszkok 147
Hagyományos kötöttségek 148
Egyéb jellegzetességek 150
Test-mintázatok 151
Tetoválás 152
Tetováló eljárások 154
Hasonló hegek 156
Áldozatok 159
Átmeneti formák 160
A maszkok szerepe 161
Szarvak 162
Állatjellegzetességek a magas-kultúrákban 163
Amit szabad Jupiternek... 165
Egy megszokott és egy szokatlan ábrázolás 167
"Féld az Urat" 168
Avatási szokások 170
Isten vagy pap? 171
Totemizmus 172
Tabu 173
Az emberiség szellemi egysége 174
Őstotemisztikus kultuszok 174
Ellentmondások 175
Csökött kultuszok 177
Az igazi összeütközés 181
Szertartásos bűn 181
A Parthenon fríze 183
Vérbűn 183
Még egyszer visszapillantunk. A Willendorfi Vénusz fel- és lemenői 185
Biztosak vagyunk ebben? 188
Szarvak, agyarak, csőrök... 189
Megoldunk egy részletkérdést. A díszítmények eredete 192
Alászállunk. A luritják avatási drámája 201
Uranosz, Kronosz, Zeusz 207
Az akkád változat 209
Egy bibliai ősatya 209
"Embertelenítés" 210
Egyéb avatási gyászjelek 211
Még nyíltabb beszéd 212
További mélységek felé. Ismét: ős vagy sámán? 214
Állateredet 215
Pokoljárás 217
Egyazon dráma 218
A dráma azték változata 222
A király helyett 225
A feltámadás 225
Az isten bőre 228
A király feláldozása 230
Néhány példa 232
Őslakoma 237
Utolsó pihenő. Az ősi csoport szervezete 238
Állat-társadalmak 239
Punalua? 239
Hatalom alatt 241
A nagy-család öregje 241
Az öregek előjogai 244
Mindenre kiterjedő hatalom 247
Szent és sérthetetlen 249
Gyanúokok 250
Ez történhetett 251
Mikor? 252
Hol? 253
Mi által? 253
Egy megkerülhetetlen elmélet 253
A Földanya és gyermekei (Kitérés a főtémára) 255
Visszatérünk a "kikerülhetetlen" elméletre 258
Kultusz - mágia? 260
Az örök gyermek 263
Hogyan lesz felnőtt az ember 265
A sebesült Isten 266
Szándékos emberölés? 267
Az isten testén való osztozás 271
Bakkhanália 273
A halál megismerése 274
Az első műalkotás 275
A hit kérdése 277
Az önsebzés 277
Engesztelő áldozat 279
Atya vagy fiai 279
Drámai életre keltés 281
Állatáldozatok 282
Humanizálódás 283
A győzhetetlen legyőzője 284
Mennyei atya 286
Egy zárójeles fejezet 287
A törvény bizonyossága 289
A múlt kútjának feneketlensége 291
Per az elmúlással 294
Irodalom 295
Képek jegyzéke 305

Zolnay Vilmos

1890 -
Zolnay Vilmos (Budapest, 1890. január 31. – 1984?) nyelvész.

Zolnay Vilmos  további könyvei

50%
Hűségpont:
 
Antikvár könyv
3 700 Ft 1 850 Ft
40%
Hűségpont:
 
Antikvár könyv
1 500 Ft 900 Ft

Az Ön ajánlója

Még nincs vélemény a könyvről, legyen Ön az első aki véleményt ír róla...