Úgy tűnik, hogy a JavaScript le van tiltva, vagy nem támogatja a böngésző. Sajnáljuk, de az oldal néhány funkciójának működéséhez, többek között a rendeléshez engedélyeznie kell a JavaScript futtatását böngészőjében. Köszönjük!

Poldini úr I-II. kötet

Poldini úr I-II. kötet - Goda Gábor - Régikönyvek
(0 vélemény)

Goda ​Gábor új, szatírikus regényében, a Poldini úrban az el nem kötelezettségre törekvő nyárspolgár képe rajzolódik elénk már-már természettudományos pontossággal. Az író szatírikus ábrázolása mikroszkópos vizsgálatokra emlékeztet, nagyító lencserendszerével a nyárspolgár monstrumává növeli Poldini úr alakját, hogy magatartását közvetlenül tanulmányozhassa. Ahogy a Planétás ember Gavarinijában a „gavarinizmus”, a bonyolult kóklerség gyűjtőfogalmát sikerült szemléletesen ábrázolnia, úgy a Poldini úrban a „poldinizmust” mintázta meg. Az író egyértelmű ítéletet mond a „poldinizmusról”: a félelem és gyávaság szülte semlegességről, amely előbb-utóbb szembekerül a haladással. S mivel a főalaknak a menekülését a „történelem provokációi” elől csak végletekig kiélezett történelmi helyzetben lehet világosan megfigyelni, Goda Gábor a regény időpontjául az 1956-os ellenforradalom napjait választotta. Ám az ellenforradalmi események csak annyi helyet kaptak a regényben, amennyire beférkőzhettek Poldini úr lelki világába, s amennyiben védekezésre ingerelték. A szatírikus ábrázolás és a gúnyos esszé-hangütés, a szellemes ötletek és látványos okfejtések serege mindvégig szüntelenül sugallja az író határozott mondanivalóját: a figyelmeztetést a „poldinizmus” veszélyeire, amely ha sokszor észrevétlen is – de fennáll, s ezért sohasem szabad kihagyni a számításból.

Sorozatcím:
Olcsó könyvtár
Kiadó:
Szépirodalmi Könyvkiadó
Kiadás éve:
1964
Kiadás helye:
Budapest
Nyomda:
Athenaeum Nyomda
Kötés típusa:
ragasztott papír
Terjedelem:
403 oldal
Nyelv:
magyar
Méret:
Szélesség: 12.00cm, Magasság: 16.00cm
Súly:
0.10kg
Kategória:
I. kötet
Első fejezet, amelyből az olvasó azt hiheti, hogy megismerte Poldini urat, pedig szó sincs róla 3
Második fejezet, amelyből megtudhatjuk, hogy mire jók a közmondások 13
Harmadik fejezet, amelyben egy lóról mondunk megítélésünk szerint rendkívül fontos dolgokat 31
Negyedik fejezet, amelyből megtudhatjuk, hogy a napot nyugtával kell dicsérni, és hogy a fák nem nőnek az égig 49
Ötödik fejezet, amelyből egyebek közt az sem derül ki, hogy Poldini úr sztrájkolt-e vagy sem 74
Hatodik fejezet, amelyben Poldini úr pasziánszot rak, és sikeresen vívja tovább kisebb-nagyobb csatáit a történelem provokációival 104
Hetedik fejezet, amelyből megtudjuk, hogy Poldini úr folytatja a pasziánszot és tovább vívja sikeres harcát a történelem provokációi ellen 121
Nyolcadik fejezet, amelyben Poldini úr a nyugtalanság óráiban nyugalomhoz készülődik, de a történelem újabb csatára kényszeríti, és egyáltalán nem derül ki, hogy győzött-e vagy sem 143
Kilencedik fejezet, amelyben Poldini úr megnyergeli a véletlent és gondosan ügyel rá, hogy időnek előtte senki se határozza meg a véletlen társadalmi jellegét 180
II. kötet
Tizedik fejezet, amelyben Poldini úr sok magán- és közéleti viszontagság után megtudja, hogy bizonyos politikai és társadalmi légnyomás következtében mi mindent lehet a spenóttal kezdeni, és újra elindul hivatalába 3
Tizenegyedik fejezet, amelyben sok fontos észrevételen kívül tájékozódunk a patkányirtással kapcsolatos eljárások módozatairól 38
Tizenkettedik fejezet, amelyben tovább írtjuk az irattári patkányokat, s oly mélyen tekintünk Poldini úr lelkébe, hogy magunk is beleszédülünk 56
Tizenharmadik fejezet, amelyben Poldini úrnak már nemcsak antikarrierista elméleti és elvi állásfoglalásaival ismerkedünk meg, hanem azzal a gyakorlati harccal is, amellyel rohamra indult a karrier ellen 87
Tizennegyedik fejezet, amelyben megismerkedünk Prokrusztésszal, ágyával és nevezetes szokásaival, valamint Thézesszal a lexikonból 110
Tizenötödik fejezet, amelyből az olvasó megtudja, hogy Poldini úr életre-halálra vívja harcait, de hogy végül is győz-e vagy elbukik, annak eldöntését a szerző az olvasóra, s a minden bizonnyal még fejlettebb utókorra bízza 154
Utószó (Írta: Györe Imre) 199

Goda Gábor

1911 - 1996
Goda Gábor (eredeti neve: Grünfeld Gábor) (Budapest, 1911. április 1. – Budapest, 1996. április 12.) magyar író, műfordító, színházigazgató.

Goda Gábor  további könyvei

akár 30%
Hűségpont:
 
akár 40%
Hűségpont:
 
10%
Hűségpont:
 
Antikvár könyv
1 200 Ft 1 080 Ft
akár 30%
Hűségpont:
 

Az Ön ajánlója

Még nincs vélemény a könyvről, legyen Ön az első aki véleményt ír róla...