Pszichoszomatikus orvoslás

Name: Pszichoszomatikus orvoslás
Price: 1800.00 HUF
Availability: InStock
Author: Dr. Császár Gyula
ISBN: 9632406362

Dr. Császár Gyula - Pszichoszomatikus orvoslás, Budapest 1980 antikvár könyv

(0 vélemény)

Antikvár könyv

1 800 Ft

3 000 Ft

40%

Állapot

Készleten

Jó állapotú antikvár könyv

Központi raktár

Kedvezményes

Lapjai / lapélei foltosak

hűségpont

Hogy működik az alku?

Ezt a könyvet a gyógyítás hivatását gyakorló szakembereknek, mindenekelőtt orvosoknak és klinikai pszichológusoknak ajánlom. E témakörben ez az első hazai összefoglaló munka, mely a gyógyításnak a természettudományos ismeretek által meghatározott „szakértői” feladatán túllépve a talán legdöntőbb kérdéseket tárgyalja: a beteg ember teljes ( testi, lelki és szociális) valóságát felölelni törekvő, komplex (pszichoszomatikus) szemléletmódot, az általa meghatározott gyógyító folyamatot (pszichoszomatikus orvoslást) és az orvos-beteg kapcsolat e szemléletben fogant gyakorlatának alapvető teendőit.

Mutass kevesebbet

Bővebb leírás

ISBN:	9632406362
Kiadó:	Medicina Könyvkiadó
Kiadás éve:	1980
Kiadás helye:	Budapest
Nyomda:	Franklin Nyomda
Borítótervezők:	Molnár Zoltán
Kötés típusa:	egészvászon kiadói borítóban
Terjedelem:	271 oldal
Nyelv:	magyar
Méret:	Szélesség: 17.00 cm, Magasság: 24.00 cm
Súly:	0.00 kg
Kategória:	Pszichológia / Természettudomány / Egészségügy / Orvosi

Ajánlja ismerőseinek is!

Kívánságlistára teszem ezt a könyvet!

Megnézem a tartalomjegyzéket!

1      Előszó 9
2      A pszichoszomatikus orvoslás története 11
2.1    Általános szempontok 11
2.2    A fejlődés áttekintése 12
2.3    Mélylélektani irányzat 15
2.4    Pszichofiziológiai irányzat 17
2.5    Az alapkérdések áttekintése 18
2.6    Összeegyeztető (dinamikus —pszichopathológiai) irányzat 19
2.7    Újabb irányzatok 20
2.8    A pszichoszomatikus orvoslás gyakorlatának fejlődése 22
3      Szemléletmód és fogalommeghatározások 24
3.1    A test—lélek kérdéskör 24
3.2    Rendszerelméleti szempontok 25
3.3    Kibernetikus nézőpontok 28
3.4    A személyiség és a környezet jelentősége 30
3.5    Pszichoszomatikus orvostudomány vagy pszichoszomatikus szemléletmódü orvoslás 32
3.6    A pszichoszomatikus betegségek problematikája 37
3.7    Az emóciók jelentősége és pszichovegetatív összefüggéseik 39
3.8    A pszichovegetatív organizáció 42
3.9    Az arousal vagy aktivációs szint szerepe 42
3.10   A tünetképzés mechanizmusa 44
3.11   A tünet kialakulása és oka 44
3.12   A tünetképzés modellje 44
3.13   A stressz-kérdés 46
3.14   Az egyéni válaszminta-specificitás szerveződése 47
3.15   A személyiség szerepe 49
3.16   A pszichoszomatikus beteg személyiségtípusa és reakciósmódja 49
3.17   A pszichoszomatikus zavarok kialakulásának föltételei és jellegzetességei 51
3.18   Az organikus sérülékenység jelentősége 52
3.19   A pszichoszomatikus folyamat és a neurózis összefüggései, különbségei 53
4      A pszichoszomatikus betegségtörténés 57
4.1    A mélylélektani irányzatok 58
4.1.1  A konverziós modell 59
4.1.2  Szervneurózistan 62
4.1.3  A funkcionális fejlődés tana 62
4.1.4  A libidóteoretikus modell 64
4.1.5  A de- és reszomatizálási elv 64


4.1.6    Én-strukturális sajátosságok 65
4.1.7    A francia iskola 65
4.1.8    Alexitimiás jellegzetességek 67
4.1.9    A pszichoneurózis szomatizálódása 69
4.1.10   A kétfázisú elfojtási koncepció 69
4.1.11   Specifikus pszichodinamikus konfliktus 70
4.1.12   Multifaktoriális eredetű betegségfejlődés 77
4.1.13   Az archaikus én-betegségek koncepciója 79
4.1.14   Az agresszió kérdése 85
4.1.15   Bírálatok 86
 4.2     Pszichofiziológiai irányzatok 89
 4.2.1   Tanuláselméleti vizsgálatok 90
 4.2.1.1 Klasszikus kondicionálás 91
 4.2.1.2 Operán kondicionálás 92
 4.2.1.3 Viselkedéslélektani felfogás 94
 4.2.1.4 Szociális tanulás 95
 4.2.1.5 Összeegyeztető nézetek 99
 4.2.2   Stresszelméleti vizsgálatok 102
 4.2.2.1 A stressz-koncepció 103
 4.2.2.2 Bírálat 106
 4.2.2.3 Összeegyeztető nézetek 108
 4.2.3   Epidemiológiai vizsgálatok 110
 4.2.3.1 Kategorizálás, tipizálás, előfordulás 110
 4.2.3.2 Rétegspecificitás 114
 4.2.3.3 Szociokulturális hatás 114
 4.2.3.4 Ökológiai felmérés 115
 4.2.3.5 Életesemények és betegségi összefüggések 115
 4.2.4   Pszichoszociális vizsgálatok 116
 4.2.4.1 Elkötelezettség — részvétel 116
 4.2.4.2 Felelősség 117
 4.2.4.3 A munka-nyomás 117
 4.2.4.4 Bioszociális reszonáció 118
 4.2.4.5 Az urbanizáció (makromiliő) ártalmai 119
 4.2.4.6 A család (mikromiliő) jelentősége 120
 4.2.4.6.1 Dinamikus lélektani szempontok 121 
 4.2.4.6.2 Szociálpszichológiai szempontok 122 
 4.2.4.6.3 Összeegyeztető nézetek 133
 4.2.5   Személyiségtipológiai vizsgálatok 124
 4.2.5.1 Tipizálási kísérletek 125
 4.2.5.2 Betegségre specifikus típus 125
 4.2.5.3 Bírálatok 127
 4.2.5.4 Összeegyeztető nézetek 128
 4.2.6   Kísérleti pszichofiziológiai vizsgálatok 129
 4.2.6.1 Környezeti indukció 129
 4.2.6.1.1 Kiindulási érték törvény 129
 4.2.6.1.2 Nem specifikus aktiváció (vagy arousal) 130
 4.2.6.1.3 Tájékozódási reakció, habituáció és védekezési reakció 130 
 4.2.6.2 Pszichés indukció 131
 4.2:6.2.1 Szorongás és fiziológiai változók 131 
 4.2.6.2.2 Affektusok és fiziológiai változók 131 
 4.2.6.3 Szomatikus indukció 132
 4.2.6.3.1 Izgatás vagy gátlás és a pszichés hatások 132


4.2.6.4 Állatkísérletes megközelítés 132
4.2.6.4.1 A korai tapasztalatok hatásai 133 
4.2.6.4.2 A késői tapasztalatok hatásai 134 
4.2.6.5 Az anya—csecsemő viszony megközelítése 136
4.3     Egyéb irányzatok 137
4.3.1   Orvosi antropológiai megközelítés 137
4.3.2   Létanalitikus felfogás 139
4.3.3   Transzkulturális pszichoszomatika 140
4.3.4   A „syndrome-shift" és „border-line" szempontú megközelítés 142
4.3.5   A pszichés és a szomatikus változók viszonyulási sémája 143
5       A szomatopszichikus betegségtörténés 145
5.1     Az organikus betegségek pszichés következményei 146
5.2     A betegségi létezés dinamikája 147
5.3     Fenomenológiai értékelés 148
5.4     A betegségi létezés kérdései 149
5.5     A betegségélmény feldolgozásának tipikus útjai 150
5.6     A krónikus betegségben szenvedők pszichés kérdései 152
5.7     Az invalidizmus 154
5.8     A környezet szerepe a krónikus beteg pszichés állapotában 155
5.9     A betegségi létezés perspektívái 156
6       Az orvos—beteg kapcsolati történés 158
6.1     Szerepelméleti megközelítés 160
6.2     Dinamikus lélektani megközelítés 162
6.3     Az orvos—beteg kapcsolat mint terápiás eszköz 164
6.4     Az orvos—beteg kapcsolat általános jelentősége 166
6.5     A pszichés iatrogénia mechanizmusai 167
6.5.1   A pszichés iatrogénia értelmezése 168
6.5.2   A pszichés iatrogénia meghatározása 168
6.5.3   A pszichés iatrogéniák felosztása 169
6.5.4   A „másodlagos pszichés ártalom" fogalma 170
6.5.5   A másodlagos pszichés ártalom patogenezise 170
6.5.6   Lehetőségek 174
6.5.7   A „másodlagos pszichés ártalmak" fajtái 177
6.5.8   A megelőzés 178
7       A pszichoszomatikus gyógyítás (és megelőzés) általános elvei 179
7.1     A pszichoszomatikus betegségek gyógyszeres kezelésének néhány szempontja 182
7.2     A pszichoszomatikus betegségek pszichoterápiás lehetőségei 182
7.3     A relaxációs módszerek rövid áttekintése 184
8       A pszichoszomatikus gyógyítás gyakorlata 186
8.1     Exploráció helyett interjú 186
8.2     Az interjúban az orvos önmagához intézett kérdései 188
8.3     Az orvosi beszélgetés 189
8.4     A diagnosztikus beszélgetés 189
8.4.1   Az első beszélgetés 189
8.4.2   További beszélgetések 191
8.4.3   Egyéb diagnosztikus beszélgetések 192
8.4.4   A családtagokkal történő beszélgetések 193
8.5     A diagnózis és értelmezése 194
8.6     A terápiás beszélgetés 197


8.6.1   Intervenciók 197
8.6.2   Tanácsadások 204
8.6.3   Meggyőzések 205
8.6.4   Egy-egy beszélgetés és az interjú befejezése 205
8.6.5   A beszélgetés befejezése továbbküldéssel 207
8.7     Gyakorlati nehézségek és megoldásmódok 209
9       Egyéb terápiás kérdések 214
9.1     A főorvosi vizit problémái 214
9.1.1   A „betegség" felkutatása és az ebben részt vevők szerveződése 214
9.1.2   A betegközpontúság biztosítása 215
9.1.3   A „helyzeti kör" modellje 217
9.1.4   A „szemközti helyzet" modellje 217
9,1.5   A „szemközti helyzet" modelljének használhatósága a vizitek empirikus vizsgálatában
        218
9.2     A placebó-kérdés 218
9.3     A biofeedback elméletének és klinikai gyakorlatának kérdései 223
9.3.1   A biofeedback-kutatások alapkérdései, problémái és eredményei 225
9.3.1.1 A biofeedback-helyzet 225
9.3.1.2 Milyen tanulás történik a biofeedback-helyzetben? 227
9.3.1.3 A biofeedback-metodika problémái 228
9.3.1.4 A szabályozástanulás személyiségi és terápiás tényezői 231
9.3.2   A biofeedback-terápiák eredményei és problémái 234
9.3.2.1 Általános tapasztalatok 234
9.3.2.2 Terápiás eredmények a motoros rendszer szabályozásában 236 
9.3.2.3 Terápiás kísérletek és eredmények a vegetatív szabályozásban 238 
9.3.2.4 A központi idegrendszer funkcióinak szabályozása 241
9.3.2.5 A biofeedback-gyógyítás nehézségei 242
9.4     A pszichoszomatikus (belgyógyászati) osztály működési feltételei és feladatai 244
10      Utószó 247
11      Irodalom 249