Rab ember fiai

Előszó: Aki elkezdi olvasni ezt a történetet, mintha hétmérföldes csizmát kapna a lábára. Varázserejű csizmát, amelynek segítségével legyőzhet teret és időt. Móra Ferenc (1879-1934) szavaival röpít el bennünket hegyeken-völgyeken át a Duna-Tisza tájról a bérces Erdély vidékére, napjainktól visszafelé számítva több mint háromszáz esztendőnyire tőlünk, Apafi Mihály fejedelem udvarába. Három évszázad hosszú idő, sokat fordult azóta a történelem kereke. Amikor ez a történet játszódik, önálló ország volt Erdély. Tündérkert a Kárpátok karéjában, ha tájaink változatos szépségére vagy földjének gazdagságára gondolunk. A XVII. században Erdély volt a magyar haza; nagy fejedelmei (...) sohasem tettek le arról, hogy munkálkodjanak az egész ország egyesítéséért. A függetlenség, a gazdasági emelkedés, a kultúra virágzását jelentették ezek az évtizedek. Szabadon fejlődhetett itt a magyar nyelv, az ország gyűlése is anyanyelven tanácskozott. Móra Ferenc elbeszélése az aranykort követő viszontagságos időkbe kalauzolja az olvasót. Mikor Apafi Mihályra került a fejedelemség sora, nehéz évek köszöntöttek az országra. Felső- Magyarországot és a fejedelemséget összekötő területsáv - az úgynevezett Részek, latinul Partium - nagy része a Habsburgok birtokába került.Móra Ferenc ebben a művében is érzékelteti a magyar nyelv megannyi szépségét, de nem csak ez a nyelvi gazdagság tartja fogva az olvasó figyelmét, hiszen változatos kalandok várnak hőseinkre. Kiszámíthatatlan fordulatok, kellemetlen események, reménytelen helyzetek, kacagtató történések, végül pedig: a megoldás, de hogy mi, azt természetesen nem áruljuk el. A sokoldalú író, tudós múzeumigazgató és újságíró egyik klasszikus remekét tartja kezében az olvasó. Aki még nem ismeri a Kincskereső kisködmön, a Dióbél királyfi és a számos többi Móra-mesét és -elbeszélést, annak igazi fölfedező utazás lesz a Rab ember fiai...` (Kiss Gy. Csaba)

Mutass kevesebbet