
(5 vélemény)
Állapot
Készleten
Jó
Központi raktár
Gerince kifakult.
50
hűségpont
Hogy működik az alku?
Részlet a könyvből: "Jókai életrajzában Mikszáth meghatottan és sajnálkozón ír a Rab Ráby-ról, melyet a remekmű egy ritka - és félig-meddig elmulasztott alkalmának tekint a nagy író életében: "Maga se tudta talán, hogy milyen közel volt itt ahhoz, hogy megírja hazája összes ezeréves küzdelmeit egy történetben és századokra kiható remekművet alkosson, amit a Biblia mellett kellene tartani minden magyarnak". Mikszáth észrevette, hogy Ráby Mátyás története az új és a régi harcának hasonlíthatatlanul drámai ábrázolását kínálta Jókainak ("Roppant szerencsés leleménnyel van beállítva a liberalizmus harca a konzervativizmus ellen, mely minden időben egy volt, csak különböző alakot cserélt ezer éven át.") - és Jókai életművében, valóban, mindig is az ilyenféle témák hozták magukkal az igazi pátoszt, a fenséget és a hősi erőt - mindig is az újjal már terhes régi világ vajúdásai képezték a drámát és a cselekményt - Jókai legjelentősebb alkotásainak mozgatói mindig is azok a konfliktusok voltak, melyekben az új eszmék hordozói, eszményített megtestesítői csaptak össze egy pusztulásra már megérett világ erőivel. Csaknem így van ez a Rab Ráby-ban is, melynek hőse ama Jókai-hősök rokonaként lép elénk; akik a 70-es évek elejéig a nagy tettek, a nagy áldozatok dicsfényével övezetten, a haladás, a nemzeti felemelkedés bajnokaiként képviselték az író hitét, bizakodását, melyet egy szabad, boldog, emberséges jövőbe vetett. Ráby Mátyás azonban különbözik is Kárpáthy Zoltántól, a Baradlay-fivérektől, Berend Ivántól, vagy Jenőy Kálmántól; ő is hős, de kevéssé eszményített. Jellemének többrétűségével - hibáival, tévedéseivel, ő Timár Mihályra, erre a legkevésbé eszményített Jókai-hősre is emlékezett."
Mutass kevesebbet
| Sorozatcím: | Magyar Klasszikusok |
|---|---|
| Kiadó: | Szépirodalmi Könyvkiadó |
| Kiadás éve: | 1956 |
| Kiadás helye: | Budapest |
| Nyomda: | Athenaeum Nyomda |
| Nyomtatott példányszám: | 15000 |
| Kötés típusa: | egészvászon |
| Terjedelem: | 507 oldal |
| Nyelv: | magyar |
| Méret: | Szélesség: 15.00 cm, Magasság: 20.00 cm |
| Kategória: | Irodalom / Szépirodalom / Regény, Novella, Elbeszélés |
Az Ön ajánlója
Alkupontjait és hűségpontjait csak belépett felhasználóként írjuk jóvá. Csak könyvajánló esetén írjuk jóvá a jutalmakat.
Írjon ajánlót a könyvről, hogy mások is kedvet kapjanak az elolvasásához. Kérjük ne a könyv állapotáról és a kiszolgálásról írjon véleményt.
Vélemények a könyvről
Jókai nagy kedvenc. Sajnos amelyik könyvéből film készül azt is megnézem. Mindig csalódom. A könyv az igazi. A történet igaztörténet és igazából vér lazító ahogy Ii. József uralkodás alatt ez a hü alattvaló munkálkodik, viszont olyan keresztbe készül gáncsolják szegényt a magyar urak kitaszítva mint császár párti, hogy nem tudja véghez vinni megbízatását. A történet valódisága ellenére Jókai mégis humorral írja meg a regényt de ettől cseppet sem veszít abból milyen szívbe markoló az ahogy bánnak vele a magyar urak. Nagyon Ajánlom mindenkinek. De a filmet azt nem.
Teljesen ismeretlenül kezdtem a történetnek (jó rég a polcomon volt, ideje volt már elolvasni) Ráby Mátyás történetét ismerhettem meg és a magyar nemzeti atyafiságról kaptunk egy kis kegyetlen ízelítőt. Sajnos sok ponton erőteljesen azt éreztem, hogy 200 év alatt sem történt nagy pálfordulás. A regény nagyszerű, de nem tudok 5 csillagot adni, mert annyi idegen kifejezés volt benne (számos helyen direkt jogi szövegezés miatt ) ami döcögőssé teszi a megértést
A magyar felvilágosodás egyik legbátrabb és legművészibb feldolgozása. Alig akad még egy műve Jókainak, amelyben olyan erőteljesen hirdetné a hűbéri világ tarthatatlanságát, mint a Rab Rábyban.
Még anno legény koromban olvastam a könyvet, de csak most került sor a megvételére. A mai nap is egyik kedvenc Jókai-könyvemnek tartom. Plasztikusan jeleníti meg az akkori (II.József császársága) idők bonyolult jogrendszerét - különös tekintettel Bécs és a magyar állam kapcsolatára. Kicsit körülményes ugyan az olvasása a rengeteg latin kifejezés miatt, de így is ragyogó műnek tartom.