Raoul Wallenberg

A budapesti svéd királyi követség 1944-45. évi humanitárius akciójának volt munkatársaiból és védettjeiből alakult „Wallenberg-Bizottság" felkérésére nekem jutott az a feladat, hogy az akció történetét és ennek keretében hőslelkű vezetőjének, Raoul Wallenberg svéd királyi követségi titkárnak nagy és eredményes munkáját e könyvben megörökítsem. Negyedszázadon belül másodszor kerülök így abba a helyzetbe, hogy személyes élmények és megismerések által svéd nemzeti hősökről, - helyesebben a magasabb rendű, tiszta emberiesség hőseiről, akik svéd nemzetiségűek, - könyvet írjak s kifejezzem ezzel a magam, valamint sokezer üldözött és szenvedő társam háláját: azokét, akiket ezek a svéd hősök mentettek meg a biztos haláltól. Az első világháború után egyik könyvemet Elsa Brändström-nek, „Szibéria szőke védangyalá"-nak szenteltem, hogy megmentett magyar hadifogoly-bajtársaim tízezreinek megbízásából és nevében is hálásan megemlékezem a svéd hősnő nagyszerű életmentő működéséről. Elsa nővér - az egykori petrogradi svéd követ leánya, - tudvalevően ezrek és ezrek életét mentette meg Szibériában: állandóan kockára téve saját életét, ápolta a kiütéses tífusz-betegeket és a spanyollázban haldoklókat. Ő maga is majdnem áldozatul esett e járványoknak és végigkinlódta azok szenvedéseit. De nem tágított: harcolt és küzdött tovább, éveken át minden üldözöttért és minden elesettért. Olt ült a krásznojárszki börtön küszöbén is és erélyesen tiltakozva a cseh-légió hadbíróságának kegyetlenkedései ellen, végetvetett a magyarokat öldöklő tömegvérengzésnek. Megjelent mindenütt, ahol közbelépésre szükség volt, ahol segíteni kellett és embertelenségek megakadályozására lehetőség látszott.

Mutass kevesebbet