Régészeti dimenziók

"A Tudomány Ünnepe 2008. évi mottója - "Föld, levegő, víz, tűz" és, magától értetődően, az "ember" - a régészetet telibe találta. Természetesen nem azért, mert a kulcsszavak a diszciplína artikulálatlan, vagy - finomabban fogalmazva - "próteuszi" természetére utalhatnak, hanem azért, mert ezek mintegy magukba foglalják azt a fejlődést, amit a régészet, ez az eredetileg konkrét és átvitt értelemben "földhöz kötött" tudomány mutathat fel azáltal, hogy megfelelőidőben nyitott volt a természettudományos eredmények adaptálására, s hogy képes volt ezáltal módszereiben megújulni, és ezzel párhuzamosan az interpretáció területén is új megközelítési módokat és új minőséget teremteni." Kezdi Szabó Miklós, a tudományos ülésszak szervezője és a kötet egyik szerkesztője bevezető tanulmányát. A Magyar Tudományos Akadémián 2008 novemberében az ELTE BTK Régészettudományi Intézetének tudományos műhelyében készült előadások hangzottak el, és ezeknek az előadásoknak az írott, szerkesztett változata alkotja a L’Harmattan Kiadó Bibliotheca Archaeologica sorozatának újabb kötetét. Az írásokat nem a régészeti könyvekben szokásos időrendbe sorakoztatva találja meg az Olvasó, hanem a Platón által megnevezett princípiumok némiképp átrendezett sorrendjében, bemutatva ezzel a régészet új és korábban talán ismeretlen dimenzióit. Az első négy tanulmány a levegő régészetével foglalkozik (Czajlik Zoltán, Bödőcs András, Bartosiewicz László és Bózsa Anikó, Borhy László). A következő írások a régészet hagyományos területére, a földre vezetnek, megközelítési módjuk mégis újszerűnek tartható (Raczky Pál és Anders Alexandra, Timár Lõrinc, Vida Tivadar, V. Szabó Gábor). A kötetet a tűz (Belényesy Károly) és a víz (Tóth J. Attila) régészetének egy-egy tanulmánya zárja.

Mutass kevesebbet