Régi magyar hidak

Korunk építőtevékenységének jelentős szektorát alkotják a hidak. Ezért szinte meglepő, hogy milyen kevés figyelem fordult eddig a hidakra történeti és építészetelméleti szempontból. A hidak esztétikai jellegének és műemléki értékének vizsgálata igen sok új szempontot vet fel, az építészetelméletnek és az építészettörténetnek kevéssé feltárt területe. A szerző hézagpótló munkát végzett e kérdések felvetésével és megválaszolásával. A kötet első része rendszerezi az elméleti megállapításokat és végigvezeti az olvasót a hídépítés korai korszakain, amikor a nagyobb folyókon még járóhidakon és repülőhidakon bonyolódott le a forgalom. A kötet második része megyék szerinti csoportosításban, eredeti levéltári dokumentumok és a hidakat ábrázoló eredeti fényképfelvételek alapján írja le a Magyarországon található régi hidakat. Számuk kevés, koruk sem valami nagy, a kötetben bemutatott legtöbb híd a XVIII. század végén vagy a XIX. század elején épült, de van néhány ennél régebbi híd is. Nagyon érdekes része a könyvnek a Budapest címszó alatt közzétett fejezet, amely a Lánchíd megépítése előtt felmerült régi Duna-híd-terveket ismerteti. A könyv olvasása közben megismerkedünk a magyar műszaki fejlődés kezdeti korával, első mérnökeinek tevékenységével, a reformkor hivatali apparátusával, nyelvezetével és ennek néhány eredeti dokumentumával. Ilyen vonatkozásban a könyv részben történelemkönyv is. Azok számára íródott, akik amellett, hogy értékelik a mai kor technikai létesítményeit, méltatják és megbecsülik a múlt emlékeit is, a régit, amelyből az új született. A tárgykörben való könnyebb eligazodást a kötet végén néhány kimutatás és helységnévmutató könnyíti meg.

Mutass kevesebbet