Úgy tűnik, hogy a JavaScript le van tiltva, vagy nem támogatja a böngésző. Sajnáljuk, de az oldal néhány funkciójának működéséhez, többek között a rendeléshez engedélyeznie kell a JavaScript futtatását böngészőjében. Köszönjük!

Rendszeres magyar verstan

Rendszeres magyar verstan - Horváth János - Régikönyvek
Rendszeres magyar verstan - Régikönyvek Rendszeres magyar verstan - Régikönyvek Rendszeres magyar verstan - Régikönyvek Rendszeres magyar verstan - Régikönyvek Rendszeres magyar verstan - Régikönyvek Rendszeres magyar verstan - Régikönyvek
(0 vélemény)

Hatvanöt esztendeje, hogy Négyesy László magyar verstana napvilágot látott. Ahhoz, s kivált átdolgozott, 1898-i kiadásához fogható, a magyar verselés minden ágára kiterjeszkedő, szabatos és egészében máig helytálló rendszerezés nem is jelent meg azóta. Tankönyvekben találkoztunk némi vázlatos átnézetekkel, évek óta már azokban sem. Ismerünk jól használható, de alig észrevett, s kimerítőn csak a nemzeti formákat tárgyaló összefoglalást. Oly rendszerezést azonban, mely a Négyesyé óta felhalmozódott részlettanulmányok és viták tanulságait levonva, korunk igényeit legalább megközelítőleg oly mértékben elégíthetné ki, mint Négyesy kitűnő könyve a maga koráét, s oly mértékben válhatna szilárd, vagy vitatásra méltó alapjává verstudományi érdeklődésünknek, mint Négyesyé volt csaknem hét évtizeden át: hiába keresünk. Megkísérlem tehát saját eddigi tanulmányaimban kifejtett és megvitatott, s bírálatok figyelembevételével is tisztázott nézeteim alapján a magyar verstanra vonatkozó tudnivalókat oly szerves egészbe foglalni össze, mely jobb híjján, pótolni tudja egyelőre az említett hiányt, kezdőket a magyar versritmus ismeretébe beavat, szakembereket pedig meggondolásra késztet. Előzetes tájékoztatásul könyvemről a következőket szükséges közölnöm. »Rendszeres« e verstan annyiban, hogy a nemzeti és jövevény versidomokra vonatkozó tudnivalókat mindvégig a magyar ritmusérzék szempontjából, s elvi összefüggéseik nyilvántartásával rendezi el, egyszerűbbtől haladva a bonyolultabb felé. »Verstan«, de nem tankönyv: nem puszta elkönyvelése törvények- és tételeknek, hanem sok esetben értekező modorú megbeszélés. Verstörténetnek nem nevezheti magát, de történeti szempontú verstannak igen: ritmusnemek, sorfajok, sorkapcsolatok, ritmuselméletek történetét, ha vázlatosan is, megismerteti a maguk helyén, s verstani példákat is időrendi sorozatokban közöl. E történeti érdeklődése tette szükségessé egy, a verstanokban szokatlan arányú rímtörténeti fejezet közbeiktatását, s az Arany utáni verselő gyakorlat figyelembevételét szinte máig terjedőleg, de csak már lezárt költői pályákra terjeszkedve ki. Verstanok általában csak az eszmélyi típusok megismertetését tartják feladatuknak. De a verselő gyakorlat lépten-nyomon eltér azoktól: él bizonyos »megengedett» szabadságokkal (»licentiák«-kal), vagy önkényesen áttöri a hagyományos formák megúnt korlátait. E rendhagyó jelenségek sok esetben ritmusbizonytalanságot támasztanak, de formai megújhodást készíthetnek elő. Történeti érdeklődésű verstan nem húnyhat szemet előttük, s ismeretük hijján nem egyszer a vers olvasója is hamisan értelmezné, vagy meg sem tudná határozni annak szerkezeti rendjét. Velök foglalkoznak utolsó fejezeteim. Jónak láttam a versbeli beszéd bizonyos hagyományossá vált magyar sablonainak a megismertetését is, »versmondattan« címen. Mellőztem azonban a versmondásszavalás kérdésének megbeszélését. Az az iránt érdeklődő A Magyar Vers című könyvemben talál tájékoztatást.

Kiadó:
Akadémiai Kiadó
Kiadás éve:
1951
Kiadás helye:
Budapest
Kötés típusa:
félvászon
Terjedelem:
210 oldal
Nyelv:
magyar
Méret:
Szélesség: 15.00cm, Magasság: 20.00cm
Súly:
0.20kg
Kategória:
TARTALOMJEGYZÉK

Előszó 3-14

Általános tudnivalók.
Mi a vers; a ritmusos rend emberi tevékenység eredménye (15).
A ritmusos jelenség mozgási folyamat : időben fejtik ki;
kész hangidom nincs ; szerkezeti rendjét a sorozatos is-
mételtség teszi érzékelhetővé (16). Belső hallás (17). Tér-
beli jelenségek »ritmusa« (17). Közösségi ritmusérzék (17) 15-17

I. Nemzeti versidomunk.
Rendező elve már közönséges beszédünkben jelentkezik : kétféle
időszakolás, kétféle tempó, két ütem-típus (18). De nem
bizonyos, hogy a vers a beszédből fejlődött kí. (19) 'Ütem-
feleződés (20). Versnyomaték (21). Időszerkezet ; ütem-
egyenlőség, szótagszámkülönbségek ellenére is (22). Hang-
zat és gondolat ; gondolatritmus ; prózaritmus (24) 18-26
Nemzeti versidomunk formakészlete.
A) A szokványos típusé. Az ütem ; teljes és hiányos szótagszámú
ütemek (27). A sor ; egyszerit és összetett sorkt:pletek (29).
Kétütemű sorok (29), három- (30), négyüteműek (33), egy
hatütemű (36) ; van-e együtemit sor? (36). Fogyatékos
ütemezésű sorok (37). A szabálytörés jelentősége (38).
Bizonytalan (ingatag) ütemezés, dal- és szóvers ütemeinek
kétfélesége ; a felező tizenkettős ütemezése ; Zrínyi sorfaja,
Aranyé (39). A periodns (41). A strófa (42) Különnemű
sorokból és periodusokból alakult strófa-formák (44) 27-45
13) A gyors ütemtípus (45). A felező tízes (46); a sapphicus (47);
a tizenhatos (48) ; Faludí tízese ; a gyors kilences és
nyolcas (48) ; a gyors tizenkettős (49). Gyors típusú
periodusok és strófák (51). 45-51

II. Versmondattani fogások és alakzatok.
Változtatás a beszéd szokott alakján : a szótagszám (52), a rím
(52), a metszet és az ütem-elhatárolás (53) - érdekében.
A sormetszet biztosítása : >>eltolása (53) ; a sorhatáré :
?>közölés« (54) 52-55

III. A rím.
Fajai ; alliteráció, szöveges alliteráció (56) ; asszonánc, tiszta
rím, ragrím ; Csokonai, Arany, Radó Antal az asszonáncról
(57). Hagyományos követelmények (59). Példák az


203
203

asszonáncra, a tiszta rímre, a toldalékos, a kevert, a terje-
delmes és a hézagos rímre (60). A magyar rímelés története
példákon bemutatva : kezdettől Balassáig (62), Balassától
Gyöngyösiig (64), Gyöngyösitől Himfyig (64), az Aurora
és Athenaewn korában (68) ; Petőfi (69), Arany (70),
Sárosi (71), Tompa rímelése (72) ; utánok máig (73). —
A rím helye. Szomszédos képletek : négyes, páros, hármas,
ráütő, echós, halmozott, közép- és füzérrím (75). Távoliak :
fél-, kereszt-, visszatérő-, ölelkező rím (80). A refrain (80). Arany játékos szabadságú rímhelyezései (82). Prózába
Arany játékos szabadságú rímhelyezései (82). Prózába
ékelt times részletek ; megrímelt próza : makáma (83) 56-83

IV. Jövevény formáink. Szórványos átvételek : a középlatúi, az ógermán rendszer,
Szórványos átvételek : a középlatúi, az ógermán rendszer,
Sz. Molnár zsoltárformái (84). Meghonosodott versrend-
szerek. A szótagmérés ; lábak, metronok (86) ; vers- és
beszédnyomaték különjárása (88) ; a mi ütemeinkhez
viszonyitva rokonabb és idegenebb verslábak; ezt a
ritmusrendszert is csak a formaideál ismeretével lehet
objektív valóságában felfogni (89). Csokonai a szótag-
mérés hasznáról (89). Mely szótagok hosszúk, melyek
rövidek? (£0). Verstani jelek, nevek (91) 84-92 Görög -rém ai rendszerű jövevény formáink. Lábak, lábmetszet
Görög -rém ai rendszerű jövevény formáink. Lábak, lábmetszet
(92). E rendszer meghonosítói (93). — Daktylusi képletek :
hexa- és pentameterek, distichcri ; hexameter más párver-
sekben (93) ; Jeoninusok (96). — Logacedi versek : asklepi-
adesi, sapphói és alkaiosi strófa (97). Az anakreoni vers ;
elegyes és szenyegversek (1C0) 92-101 Nyugateurópai jövevény formák. trtemnemeik ;' több szabadság,
Nyugateurópai jövevény formák. trtemnemeik ;' több szabadság,
mint az antik képletekben (101). themelőző? Trocheusi
és jámbusi lejtés puszta szótagmérő alapon; jámbusi lejtés
hangsúly segítségével (103). Daktylusi lejtésű képletek
(104) ; anapaestusiak (106) ; trocheusiak (107) ; a pantum
(110) ; ripacs jámbusi sorfajok és periedusok (110) ; lejtős-
változtatás (116) ; rímtelen sorozatok (118) ; strófaminták
(119) ; különlegesek : a »Romhányi« strófája (121) ; olasz
stanza (121) ; terzina ; ritornell ; triolett (122) ; a szonett (123). Rím, rímhelyezés, refrain, szabálytörés a nyugati
(123). Rím, rímhelyezés, refrain, szabálytörés a nyugati
rendszerben (125) 101-126

V. Ritmusbizonytalanság. Rendszer-keveredés. Volt bizonytalanság már a magyar rendszer termékeiben is ;
Volt bizonytalanság már a magyar rendszer termékeiben is ;
a jövevényekkel több lett reá az alkalom a naív ritmus-
érzék felfogásában (127). Szótaggyüjtő magyar elv érvé-
nyesítése a szótagesztályozó idegen elv mellőzésével.
Trocheusi sorfajok könnyű összetéveszthetése nemzeti-
ekkel (128) ; hangsúlyos rövid szótag helyettesíthet-e
hosszút? (129). Trocheusi és jánibusi egéi>z sorok idöhuza-
mának érzékelését mi teszi lehetővé? (129). Trocheusi
példák (130). A költő önkénytelen áthangolódása trocheusi
képletből magyar ritmusra (132). — Fontosabb a jámbus


kérdése ; emelkedő jellege nem akadályozza magyarra
átjátszását (134) ; főkép a gyors típus képleteire játszható
át (134), de némely szokványosra is (135) ; folyamatos
átjátszás akadályai ; a naiv ritmusérzék viselkedése oly
esetekben ; a drámai jámbus ellenállása (136). Más emel-
kedő ritmusok példái (137) 127-137

VI. A Ráday-nem licenciái Petőfiig.
jámbus »elpongyolásodása« már beplántálásakor megkezdődött ;
Ráday nyilatkozatai szabadabb prozódia választásáról
(138) ; licentiái verselési gyakorlatában (139) ; már azok
is idézhettek elő ritmusbizonytalanságot (140). Ráday
engedékenyebb felfogását vette át Kazinczy (141) és
Dayka (142) ; szigorúbbat kívánt Csokonai (143),
Földi (143), Verseghy (144). — Példák időrendben a leg-
jelentősebb nyelvi licentiákra : rövid szótagnak hosszúvá
minősítésére : Kazinczy, Rájnis, Csokonai, Kölcsey, Kis-
faludy Károly, Bajza, Vörösmarty, Petőfi verseiben. (145).
Kisebb fontosságú nyelvi licentiák : ai, ei diphtong-usnak,
egy szótagnak számít ; a h csak hehezet ; a s kötőszó nem
vesz részt hangtorlat elöidézésében (146). — Alkati licentiák;
a megengedett licentiák is megtéveszthetik a versolvasót
(146) : jámbus helyett anapaestus, diphtongusok, az a
névelő, rövid szótag hosszúnak számítása : zavart okoz-
hatnak (147) ; sorkezdet és sorvég szabálytalan alakítása
elnyomhatja a lejtés jellegét (149). —Összefoglalás (151)
A szabadvers (152) 138-153

VII. Egyéni formakeresések Petőfi és Arany János után.
Petőfi utáni gyakorlat már alig ismer szabályt a játnbusi vers-
ben (154). — Kiss József verselése ; nyilatkozatok róla
(155). Főkülönbség elődeihez képest ; a versolvasó disz-
pozíciója ; kedvelt versmelódiája (156) ; gyors típusú
magyar sorai (157) ; szimullán ritmusú sorai (158). össze-
foglaló jellemzése (160). — Ady verselése ; hatott-e rá
Kiss József? (160). Szimultán ritmusú versei (161). Ennek
a verselő eljárásnak már volt hagyománya ; az ő külön-
legessége más : szokatlan sorkapcsolatok és strófa-rögtön-
zések: nemzeti versidomban (161), jámbus-ritmusban
(162); az első strófa mint szabálydiktáló (163) ; ellentétes
lejtesű sorok (165); rímelési különlegességek (165) ; sor-
ismétlések, a záró ritmus (166) ; ritmusbizonytalanság ;
mesterkéltséob nem-ritmikai eszközökkel ; összefoglalás
(168). — Babits verselése ; a hangzat (rím) gondolat-
Igazgató szerepe (169) ; kedveltebb sorfajai, ritmus és rím
szokatlanságai, conventionalistól a különösség felé (171). —
Kosztolányi verselése ; rímtornája (173). — Tóth Árpád
hosszú verssora, rímei (174). — Mindezek verstörténeti
jelentősége (175). — Sárközi György és Radnóti Miklós ;
Juhász Gyula és Reminyik Sándor (175). — József Attila :
egyéni jellegét inkább belső, mintsem alaki tulajdonai
teszik (176) 154-177


Függelék.
1. Sz. Molnár Albert zsoltárstrófái (181).
2. Szemelvények Arany, Vargha Gyula és Kozma Andor rímeiből (182)
3. Kiss József verseléséhez (186).
4. Ady Endre « (187).
5. Babits Mihály « (194).
6. Kosztolányi « (196).
7. Tóth Árpád « (197).
8. József Attila « (199).

NEVMUTATó 202-204

Horváth János

Horváth János  további könyvei

Az Ön ajánlója

Még nincs vélemény a könyvről, legyen Ön az első aki véleményt ír róla...