Réztábla a kapu alatt

A. J. Cronin. Réztábla a kapu alatt. Regény. Tizenkettedik kiadás. Budapest, 1939. Dante Könyvkiadó 481 + [1] p. A Réztábla a kapu alatt (eredeti címén: The Citadel) A. J. Cronin 1937-ben megjelent kultikus regénye, amely az orvosi etika, a hivatástudat és a társadalmi igazságtalanság kérdéseit boncolgatja. Andrew Manson, egy fiatal, idealista skót orvos, aki az 1920-as években egy walesi bányavidéken kezdi meg pályafutását. Manson szembeszáll a primitív egészségügyi állapotokkal és a korrupt rendszerrel. Szilikóziskutatásai elismerést hoznak neki, de a londoni karrierje során elcsábul a pénz és a "divatos" orvoslás világa felé. Egy szakmai tragédia és felesége, Krisztina támogatása zökkenti vissza az erkölcsi útra, végül újra a valódi gyógyításnak szenteli életét. A szerző, Cronin maga is orvos volt, és saját tapasztalatait építette be a műbe. A könyv óriási sikert aratott, és jelentős szerepet játszott a brit Nemzeti Egészségügyi Szolgálat (NHS) megalapítását övező vitákban. Archibald Joseph Cronin (1896–1981) világhírű skót író és orvos volt, akinek művei mély szociális érzékenységükről és erkölcsi kérdésfelvetéseikről ismertek. A Glasgow-i Egyetemen szerzett orvosi diplomát. Az első világháború alatt a haditengerészetnél szolgált sebészként. Dolgozott hajóorvosként Indiában, bányászkórházakban Walesben, majd sikeres magánpraxist tartott fenn Londonban. 1930-ban egészségügyi okokból (gyomorfekély) pihenőre kényszerült. Ekkor írta meg első regényét, a Réztábla a kapu alatt-ot (Hatter's Castle), amely azonnali siker lett, így felhagyott az orvoslással és főállású író lett. Regényeinek többsége saját tapasztalatain alapul, különösen az orvosi etika és a bányászok nehéz sorsa terén. "1924 októberében, késő délután, kopottruhás fiatalember bámult ki a harmadosztályú fülke ablakán. A vonat csaknem üresen kapaszkodott felfelé a völgyön keresztül, a walesi tartomány déli részének legkietlenebb vidékén. Manson reggel óta utazott, kétszer is át kellett szállnia, de most már közeledett célja felé. Itt vár rá, e sivár elcsufított tájon, életének első állása, orvosi pályafutásának kezdete. Fárasztó utazás volt. De még hosszabbá tette a türelmetlen várakozás. Ezen a szárnyvonalon nem volt dupla sínpár. Jobbra és balra hegyek ágaskodtak a ködös ég felé. Záporeső verte a fülke ablakát. Lépten-nyomon megkezdett tárnák éktelenítették el a hegyoldalt - megannyi sebforradás a táj piszkos testén. Fekete salakdombok. Imitt-amott sovány juhok őgyelegtek, hiába kutatva legelőért. Se fű, se bokor, csak néhány satnya fa, komor kísértetek a csüggesztő kopárságban. A sinek fordulójánál vörösen izzó kohó tűnt fel, körülötte néhány munkás hadonászott derékig meztelenül. Bódék és szerszámok egymás hegyén-hátán. De ezek se tudták megszakítani a tájkép nyomasztó egyhangúságát. Manson mély lélekzetet vett. Lerázta magáról a kedvezőtlen benyomásokat. Tele volt energiával. Az ő számára ez a vidék nem temető, hanem első tevékenységének szintere, csupa vidám reménységé, egy szép jövő ígérete. Már besötétedett, amikor - félórával később - a vonat hirtelen megállt. Megérkeztek Blenelly-be. Ez volt a vonat végállomása, de mintha a világ vége lett volna. Manson megragadta bőröndjét, és leugrott a perrónra. Mohón körülnézett: vajjon várja-e valaki? A füstös lámpa alatt sárgásarcú öreg ember állt, homlokába csapott kalappal, hosszú gumikabátban." Egészvászon illusztrált kiadói védőborítóban.

Mutass kevesebbet