Nem jó ezeket a verseket olvasni.
Az ember gondos munkával összeügyeskedi, -hazudja magának a saját kis világát, aztán jön valaki, aki azt mondja, hogy hibát hibára halmozol, meg hogy életfogytig bezárva maradsz / önmagad smasszer nélküli börtönében.
A baj az, hogy igaza van.
Nem volna szabad olvasnom ezeket a verseket, mert lelomboznak, tönkretesznek. Szar dolgokat mondanak el, és nemcsak az írójukról, hanem a világról, és persze rólam is.
Mégis olvasom őket.
Befejezem, újrakezdem, megint befejezem, megint újrakezdem. Nem bírok betelni velük.
Pontosan tudjam, hol élek, ki vagyok és milyen vagyok. Ne legyenek illúzióim.
Baranyai László
– - –
Szabó Taylor Tibor 1954-ben Székesfehérváron született, három hónapos korától az érettségiig Dunaújvárosban élt. A kétéves katonai szolgálatot követően a százhalombattai olajfinomítónál helyezkedett el, majd amikor felvették a pécsi jogi kar esti tagozatára, tejüzemi rakodóként és az Uránbányában csillésként dolgozott. Menyasszonya öngyilkossága után 1978-ban Kanadába disszidált, és filozófiát hallgatott a torontói egyetemen. Tanulmányait félbehagyva először egy fakitermelő cégnél, aztán évekig egy olajfúró-platformon vállalt munkát az észak-atlanti óceánon. Miután elvette ír kollégája húgát, feleségével az észak-írországi Derrybe költöztek, ahonnan 2006-ban egyedül tért vissza Magyarországra. 2018-ban bekövetkezett haláláig, leszámítva a hivatalos személy elleni erőszak miatt letöltött közel két év börtönt, Adony külterületén lakott. Versei a 2000-es évek elején az Árgusban jelentek meg.
Mutass kevesebbet