Rongyos gárda

Komáromi János. Rongyos gárda. Tizenhat elbeszélés. Második kiadás. Budapest, [1928]. Stádium Sajtóvállalat R.-T. kiadása. Stádium Rt. nyomdája. 230, [2] p. Egészvászon. Komáromi János munkái. // Részlet: TALPAS-ÜVÖLTÉS Még nem alkonyodott végképp, de túl, a Bodrogközön, lenge fátyol ereszkedett már a hegyaljai dombsorra s csak messze, északfelé ütköztek ki némire a sátorhegyek kupolái. De az is csak látszott talán. Augusztus vége felé volt s a Tisza alacsonyan állt ebben az időtájban. Hire járt, hogy Montecuccoli Kassa alól ereszkedik lefelé a síkságra, Glöckelsperg tábornok pedig a Tiszahátról igyekszik szemközt, hogy egy ügyesen kombinált sakkhúzással agyonüssék azt az útonálló csőcseléket, mely a nagyszájú Esze Tamás, meg a zsivány Bige László keze alatt gyújtogatott ezalatt az urak birtokain. S hivatta magát az egyik rabló a Csaták Pajzsának, a másik lator meg a Harcok Buzogánya jelzőt nyerte el a gyülevész parasztok táborában. Jól tudta a két generális, hogy e hordával szemben, mely piszkolódó versekkel sem átalja illetni a császár személyét, észszerű stratégiával csődbe jut a legmesteribb katonaagyvelő is és ez oknál fogva gyors menetre parancsolták Szolnok felől a Jászberényi László kettős kompániáját, hogy ilyen módon oldalba szorítván a megtévelyedett fiatal herceg kóborlóit, belefojthassák őket a Tisza és a Bodrog mocsaraiba.

Mutass kevesebbet