Úgy tűnik, hogy a JavaScript le van tiltva, vagy nem támogatja a böngésző. Sajnáljuk, de az oldal néhány funkciójának működéséhez, többek között a rendeléshez engedélyeznie kell a JavaScript futtatását böngészőjében. Köszönjük!

Rudnay

Rudnay - Bényi László - Régikönyvek
(1 vélemény)
Sorozatcím:
A művészet kiskönyvtára XXXI.
Borító tervezők:
Máté András
Kapcsolódó festőművészek:
RUDNAY Gyula (1878–1957)
Kiadó:
Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata
Kiadás éve:
1961
Kiadás helye:
Budapest
Nyomda:
Kossuth Nyomda
Nyomtatott példányszám:
9.700 darab
Kötés típusa:
ragasztott papír, kiadói borítóban
Terjedelem:
29 oldal+46 oldal
Nyelv:
magyar
Méret:
Szélesség: 13.00cm, Magasság: 16.00cm
Súly:
0.10kg
Kategória:

Bényi László

1909 -
Bényi László (Rákosliget, 1909. december 18. – Budapest, 2004.április 8.) magyar festő, művészeti író.

Bényi László  további könyvei

63%
Hűségpont:
 
Antikvár könyv
6 400 Ft 2 385 Ft
63%
Hűségpont:
 
Antikvár könyv
1 500 Ft 559 Ft
43%
Hűségpont:
 
Kiadás éve: 1986
Antikvár könyv
1 600 Ft 916 Ft

Az Ön ajánlója

Vélemények a könyvről

  • (1961Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata) 2017. 10. 12. 21:37

    Rudnay Gyula János (Pelsőc, 1878 – Budapest, 1957) Kossuth-díjas, és Corvin-lánccal is kitüntetett magyar festőművész, grafikus, iparművész, főiskolai tanár; aki egyébként a bajai művésztelep – a „Népi Festőakadémia”megalapítója és vezetője volt. Bényi László írt róla nagy szakmai tudással és szeretettel viszonylag rövid ismertetőt – sok képpel, amelyet még a Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata jelentetett meg a ’60-as években, jó áttekintést ad életéről, munkásságáról.
    Rudnay az ún. „alföldi iskola” egyik jeles képviselője, aki Munkácsy Mihály realizmusát, a Hollósytól Münchenben tanult nagybányai iskola plein air stílusát vitte tovább, egyesítve a Párizsban megismert posztimpresszionista elemekkel. Talán egyik legjelesebb képviselője a posztnagybányai stílusnak, melynek keretén belül számos alkalommal fordul a magyar múlt felé.
    Főiskolai tanárrá Lyka Károly felkarolása nyomán vált, s ő dicsérte részkarcait az „egyedülállóan szuggesztív”jelzővel.