Sánta szabadság (dedikált)

A Sánta szabadság az Egy csinos zseni közvetlen folytatása, Gábor Miklós 1955, 1956 és 1957-es naplóinak közlése. Pontosabban nem a naplók kiadásáról van szó, az eredeti naplószövegek a vaskos kötetnek csak mintegy huszadrészét teszik ki (kurzívval jelölve a későbbi, 1996-ban készült szövegrészektől való elkülöníthetőség miatt). A mű voltaképpen naplófeljegyzésekre épült visszatekintés, emlékirat, olyan, amely nemcsak felidézi a régi időket, de a ma szempontjából értelmezi is, vitatkozik is vele és akkori saját magával. ; A felidézett évek történelmi, politikai szempontból is felettébb érdekesek, Gábor Miklós és felesége (Saskia, azaz Ruttkay Éva) művészi pályafutása szempontjából is igen fontosak (elsősorban a Rómeó és Julia miatt), a két főszereplő van már annyira híres és népszerű, hogy igen sok korabeli közéleti figura is felbukkanhat a mű lapjain (Rákosi Mátyás, Révai József, Farkas Mihály, Kádár János, Losonczy Géza), nem is beszélve az írókról (Karinthy Ferenc, Darvas József stb.) és természetesen a korszak összes neves színészegyéniségéről. A kötet elsősorban mégsem történelmi, színház- és művelődéstörténeti közlésanyaga folytán jelentős. A mű – különös formája ellenére – elsősorban regény: a művelt, igen érzékeny, sokat gondolkodó, tépelődő én-hős életregénye. Az elbeszélőt elsősorban élet és halál, élet és művészet, szerep és szerelem kérdései foglalkoztatják. Nem saját szerepeiről elmélkedik, hanem egyéniségéről, amely épp ezekben az években szakad el a „fiús” Rómeó-jellegtől, és halad – mintegy sors- szerűen – Hamlet alakja felé, amelyet majd csak 1962-ben fog eljátszani; és szakad el lassan, szinte alig érzékelhetően a nagy szerelemtől, Saskiától is, hogy megérjen egy újabb nagy érzelemre, a Hendrikje (Vass Éva) iránti szerelemre. ; A kötet természetesen érdekelhet olyanokat is, akik színházi pletykák iránt érdeklődnek, de ők kevés intimitást fognak kapni. – Elsősorban művelt, gyakorlott regényolvasóknak való.

Mutass kevesebbet