Sárkányviadal

Ez az a regény, amivel Sebeők János 1980-ban berobbant a magyar irodalomba. Ez az a regény, melyet a szerző 1976-77-ben írt. Ez az a regény, amiről a Szépirodalmi Könyvkiadó frissen fölvett szerkesztője nem akarta elhinni, hogy egy nagykamaszé. Avagy mégsem ez az a regény? Sebeők János volt oly merész újraformázni. Nem retusálta, hanem restaurálta. A restaurátor mindig az eredeti szándékra kíváncsi. Az érett Sebeők is a nagykamasz eredeti szándékaira volt kíváncsi. Azokat tette még sarkosabbá célzott és mindig találó beavatkozásaival. Az őstehetség vulkáni bája és a tapasztalat szikár méltósága így egyidejűleg érvényesülhet. A hivatástudatról, a szenvedélyről, a függésről és a kiszolgáltatottságról szól ez a regény. A bátorság és a félelem hatalmáról. A fogyasztói társadalom hagyomány- és természetpusztító erejéről. Az őstermészet és az ember, az öntudatlan és a tudatos örök szerelméről. A lelkiismeretről és a bűnről. S fölveti a kérdést: miképp kezdhetjük újra, ha egyszer minden odaveszett? S vajon önbeteljesülésünkért szabad-e átgázolni másokon? Érvényes kérdések és egy máig érvényes regény.

Mutass kevesebbet