Schodel Rozália és a hivatásos magyar operajátszás kezdetei

1837. augusztus 22-én elérte célját a reformkori magyar művelődéspolitika egyik legfontosabb törekvése: az akkori Kerepesi úton megnyitotta kapuját a Pesti Magyar Színház, amely 1840-ben kiérdemelte a büszke Nemzeti Színház címet. Színpadán a következő hetekben adtak néhány régebbi daljátékot, de komoly operai programra nem vállalkoztak. Október 30-án azonban megkísértették a lehetetlent, és bemutatták Bellini Normáját a kolozsvári születésű Schodel Rozália vendégszereplésével. Schodelné Bécsben nyert kiképzést, majd a székváros udvari operaházában és más német színpadokon működött. Pesti fellépését rajongó lelkesedés fogadta, s a színház vezetősége azonnal döntött az opera megszervezéséről a huszonhat éves énekesnő irányításával. Bajza József, a színház igazgatója, nem nézte jó szemmel az opera gyors térhódítását, mégis tárgyilagosan elismerte: ha Schodelné Német-, Francia-, vagy Olaszországban tette volna azt az opera megalapításában, mit nálunk teve, mindenki örömömledés közt említhette volna nevét. Pesten e helyett heves támadások indultak a magyar primadonna assoluta ellen: kitört a nevezetes operaháború. A könyv nagyobb része a pesti színház operájának alapítását és működésének első - Schodelné neve által fémjelzett - bő évtizedét tárgyalja. Levéltári dokumentumok és kortárs sajtóbeszámolók alapján ismerteti az igazgatás, a rendezés, a repertoár, az énekesegyüttes és az énekoktatás történetét; kitér az opera és a közönség, az opera és a sajtó nem mindig felhőtlen kapcsolatára, ide értve az operaművelés elmaradhatatlan kísérőjelenségét, az operai háborúkat. Ezt követően a reformkori operakritikát elemzi. Két - a színháztörténeti irodalomban újdonságnak számító - nagy fejezet Schodelné bécsi kiképzésének hátterét, a 19. század első harmadának európai énekoktatását és operakultúráját mutatja be, és rekonstruálja az énekesnő németországi pályafutását. Az utolsó fejezet négy kísérlete Schodelné szerepválasztásainak lélektani hátterét vizsgálja, és felvázolja a romantikus olasz opera három hősnőjének zenei-drámai portréját.

Mutass kevesebbet