Senecae Philosophi Opera I-IV.

L. Annaei Senecae Philosophi opera. I.-IV. kötet. [Teljes.] Ad optimas editiones collata. Praemittitur notitia literarisa Studiis Societatis Bipontinae. Biponti (Zweibrücken), 1782. Ex Typographia Societatis. 1 t. (rézm. címlap: Seneca) + XL + 304 p.; 1 t. (rézm. címlap: Nero) + 336 p.; 1 t. (rézm. címlap: Agrippina) + 431 + [1] p.; 1 t. (rézm. címlap: Claudius) + 424 p. Tartalma: I. De ira ad novatum. Ad Helviam Matrem de consolatione. Ad Polybium de consolatione. Ad Marciam de consolatione. De providentia. Ad Serenum de tranquillitate animi. De constantia sapientis. II. Ad Neronem Caesarem de Clementia. Ad Paullinum de brevitate vitae. De vita Beata ad gallionem fratrem. De Otio aut secessu sapientis. Ad aebutium liberalem de Beneficiis. III. Ad Lucilium epistolae. IV. Ad Lucilium epistolarum. Ad Lucilium naturalium quaestionum. Claudii Caesaris. Lucius Annaeus Seneca (Córdoba, Kr. e. 4 körül – Róma, Kr. u. 65. április 12.) római sztoikus filozófus, drámaíró és államférfi. Édesapjától megkülönböztetendő, ifjabb Senecának (Seneca Minor) is nevezik. Bátyja az Apostolok Cselekedeteiből is ismert Gallio volt, akivel Pál apostol is találkozott (ApCsel 18,12 – ApCsel 18,17). 41-ig politikai és közéleti pályát fut be: quaestor, majd védőügyvéd lett. Seneca hatásának tudják be, hogy a pártusok kivonultak Armeniából, illetve, hogy Germániában és Britanniában is kiegyezésre, illetve a római uralom megszilárdítására kerülhetett sor. Miután Nero megölette anyját, Agrippinát, Seneca is háttérbe szorult. Hogy elkerülje Nero féltékenységét, felajánlotta a császárnak, hogy átadja számára a vagyonát (Tacitus, Évkönyvek, XIV. könyv, 54. caput). Nero ezt visszautasította, viszont gyanakvása nem múlt el a filozófus iránt. A Piso-összeesküvés egyik résztvevője bevádolta Senecát, akinek emiatt császári utasításra öngyilkosságot kellett elkövetnie. Eszménye a senatus és a princeps közötti hatalommegosztás (dyarchia). Mint az ókori filozófusok jelentős része, ő is az etika és a politika szoros kapcsolatát hirdeti. Seneca halála Szókratész halálát idézi elénk. A későbbi korok a zsarnokok által ártatlanul megölt, tiszta lelkiismeretű, bűntelen emberek egyik archetípusát látták benne. Aranyozott gerincű egységes korabeli bőrkötésben, piros festésű lapélekkel.

Mutass kevesebbet