Shakespeare-látlatok I.

Hagymás István legalább két évtizede látott neki a Shakespeare-életművel való behatóbb ismerkedésnek. „Egészében kezeli (tervezi kezelni) William Shakespeare életművét, így az elemzésnél olyan összeállítási sorrendet választott (János Király, Julius Caesar, Antonius és Kleopátra, Athéni Timon), hogy adott esetben visszautalhasson az előző fejezet(ek)ben leírtakra”. A szerző gazdag, termékeny szellemi ember. Ért a képzőművészethez, ő maga aktív fotóművész is. Esszéi a mindennapok tapasztalat- és élményvilágához kapcsolódnak, a fecsegő felszín alatti hallgatag mélységeket is szóra bírja. • Hagymás István Shakespeare-látlatai közül az Antonius és Kleopátra azt az átfordulást mutatja meg, amikor az androgün teljesség elbukik. A mű akár tekinthető a matriarchátus végnapjainak állított emlékműnek is... • A János király-ban Shakespeare a nagy univerzális összefüggések anliai állapotrajzát adja meg. Hagymás István János király életét és halálát leginkább a napfogyatkozás állapotával tartja jellemezhetőnek, amely a földi világra vonatkoztatva azt jelenti, hogy mint a nap fényével kérkedő hold, a történelmi ember a látszat fényével veszi át az uralmat, és a látszólagosságot teszi meg realitásnak... • A Julius Caesar című műben az idő egyszerre zár egy világkorszakot, Kosból a Halakba (Jézus idejébe) lépünk át; a történelem színpadán zajlik a Római Birodalom bukása, ami a császárság hanyatlásával fut párhuzamosan... • Az Athéni Timon a történelmi ember legkiválóbbnak, legnagyszerűbbnek titulált teljesítményének, a görög demokráciának a fonákját fordítja felénk... * A „Shakespeare-Látlatok I.” című ezen kiadványt azoknak az olvasóinknak ajánljuk, akik a fenti négy drámaelemzést szeretnék megismerni, összefoglalva mindazokat a bölcsességeket, amelyeket Hagymás István megmutatott az értelmező olvasása kapcsán...

Mutass kevesebbet