Sharuna - Gamhud

Az olvasó egy ünnepi, centenáriumi kötetet tarthat a kezében, ugyanis éppen 100 esztendővel ezelőtt fejeződtek be az Osztrák–Magyar Monarchia rendkívül sikeres egyiptomi ásatásai, melynek gyümölcseiből még ugyanabban az évben Bécs, Budapest és Krakkó múzeumaiba gyönyörű műkincsek érkeztek. Az Osztrák–Magyar Monarchia kairói régészeti intézetét sohasem alapították meg, a birodalom az I. világháború hatására felbomlott. Mégis, Back Fülöp régészeti feltárásainak hatására 1910-ben már megkezdődtek az Osztrák Tudományos Akadémia egyiptomi ásatásai is, (Turah-ban, Hermann Junker vezetésével), amelyek (jelenleg Tell el-Dabaaban, Manfred Bietak vezetésével) ma is folynak. A magyar régészeti terepmunka 1926-tól folytatódott az egyiptomi Nyugati Sivatagban, Almásy László vezetésével. A Back Fülöp által megkezdett egyiptomi régészeti missziót (más-más lelőhelyeken) immáron az őt követő harmadik és negyedik magyar tudományos nemzedék folytatja Egyiptomban. A könyv méltó emléket állít a Monarchia egyiptomi régészeti misszióját vezető magyar állampolgárságú Back Fülöpnek is, aki idén 50 esztendeje, hogy Párizsban,kilencvenhat esztendős korában elhunyt, és akit már 1904-ben felvett saját lovagjainak a sorába I. Ferenc József császár. Az Apostoli Uralkodótól 1909-ben Back Fülöp magyar nemességet kapott, 1914- ben pedig, saját kérésére, a „surányi” magyar nemesi előnevet és egy címert, melynek pajzsában az 1907– 1908-as közép egyiptomi ásatásain felfedezett sharunai templom látható. Ajánlom Dr. Vörös Győző egyiptológus legújabb kötetét mindazoknak, akiket magával ragad az Osztrák– Magyar Monarchia különleges kultúrtörténete, az egyiptomi régészeti feltárások csodálatos világa és egy nagylelkű magyar mecénás, Surányi Back Fülöp élettörténete.

Mutass kevesebbet