Siegfried

Részlet a könyvből: Annyi bizonyos, hogy a zenei dráma történetének kimagasló, sőt, többféle értelemben egyedül álló alkotásával van dolgunk. Ennyit épp egy évszázad szenvedélyes, szélsőséges és elfogult állásfoglalásokban is bővelkedő vitái tettek - vitathatatlanná. Richard Wagner életművének - és benne legnagyobb terjedelmű, legátfogóbb koncepciójú főművének - visszhangja, keletkezése óta, világmegváltó prófécia előtti hódolat és megsemmisítő elutasítás végletei közt hullámzik. Ez kétségtelenné teszi: valami módon az emberi lét alapkérdéseivel vívódik, s válaszait is keresi ez a mű. Annyira, hogy - úgy látszik, mindmáig - további válaszokat követel tudományos értékelőitől. s valami módon létkérdésekkel szembesíti spontán átélőinek tömegét is. Mindezt nyilván nem egyszerűen a Siegfried című három felvonásos zenedrámára értjük, amelyet ma látunk-hallunk. Tudvalevő, hogy ez - az önmagában is rendkívüli terjedelmű darab - egy még nagyobb műalkotás-egység része, egy cselekményében és zenei, drámai felépítésében összefüggő ciklusé, amelynek A nibelung gyűrűje a címe. A Rajna kincse és A walkür előzte meg ebben az összefüggésben, majd az Istenek alkonya követi, a ciklus záródarabjaként. Ez a koncepció az, amelynek nincsen párja a zenei dráma világában. Egyedüliségének csak legfeltűnőbb jegye a gigantikus, négy estére terjedő méret, de bizonyos, hogy nem pusztán erről van szó, hogy ez is inkább csak tünete, következménye a mű különleges belső alkatának.

Mutass kevesebbet