Sikátor / Makra / Családi ház manzárddal

A Sikátort 1965-ben adták ki, amelyet SZOT-díjjal tüntettek ki, majd egy évvel később filmváltozata is a közönség elé került. Főhőse, Bognár Vince elszántan tör célja felé: megteremteni ügyes keze munkájával, leleménnyel a meleg családi fészket, ahol kedvére eléldegélhet, s ahol nem éri a külvilág száz baja, gondja. Már-már úgy látszik, alegjobb úton halad, amikor a csendes idill hirtelen-váratlan véres tragédiába csap át. Kertész Ákos számára a kirobbanó sikert a Makra hozta meg. József Attila-díjat kapott rá, egy fél éven belül a második kiadás is napok alatt elfogyott a könyvesboltokból, drámaváltozatát a József Atila Színház azonnal műsorra tűzta, majd film is készült belőle. A Makrá-t két vékonyabb kötete követte: novellákkal, kisregényekkel, drámákkal, de az újabb regény majd egy évtizedet váratott magára. A Családi ház manzárddal megfelelt azoknak az elvárásoknak, amelyeket a Makrá-val keltett olvasóiban. Arra tett kísérletet, hogy eredeti szemlélettel és összefüggéseket fölismerő életszemlélettel szóljon a nyolcvanas évek elején a társadalmi viszonyokról és a tudat torzulásairól, ahogyn 1971-ben is ezt tette a "hetvenes évek Rozsdatemető-jében". A Családi ház manzárddal némi módosítással ugyanabban a közegben játszódik, mint a Makra, a középpontba állított sziuáció is hasonló: adva van egy tehetséges, töprengő ember, nem sablon szerinti figura, aki mást, szebbet, nemesebbet akar, mint környezete. Történetük végére mindketten kénytelenek belátni, hogy kudarcot vallottak, törekvéseik előtt nemcsak, hogy értetlenül áll mindenki, de szándékaik még tragédiákat is okoznak. Makra öngyilkosságot követ el, a másik regény főhőse, Burián Károly szatirikus happy enddel életformát változtat.

Mutass kevesebbet