Sirató

Új könyvével Illés Sándor azt a műfajt gazdagítja, amely nálunk alapos okkal virágzott fel, amelyet az elmúlt néhány év alatt Váci Mihály, Csoóri Sándor, Ágh István, Sütő András oly megindító varázzsal tudott figyelmünkbe, emlékezetünkbe ajánlani, kikísérletezni és megvalósítani. Az önéletrajzi vallomás műfaja ez, amely regény is, esszé is, szociográfia is - de elsősorban mégiscsak vallomás. Az emlékezés, a lírai riport, az írás közben kikerekedő szociográfiai igény és szándék ötvözete ez a könyv, amelynek minden mozzanata tényszerűen hiteles, a történelem menetével szembesíthető. A húsz éve nem látott apja temetésére a bácskai szülőfaluba, a jugoszláviai Temerinbe utazó író fájdalmaival, sajgó emlékezéseivel indul a könyv, amely a gyász lelkiállapotából fakadottan vallomás a gyökérzetről, szülőkről, rokonokról, a megélt etnikum mélyrétegeiről. A könyv eszmei értékei főként abból fakadnak, hogy a Jugoszláviában élő népek szolidaritásának, egymásrautaltságának progresszív népi hagyományait eleveníti fel, s így küzd mindenféle nacionalista indulat ellen, az együttes előrehaladásért.

Mutass kevesebbet