Sobotta: Az ember anatómiájának atlasza I-III.

A szerkesztők a korábbi háromkötetes atlasz didaktikus szemléletét követték, melyet Sobotta már első kiadásában követett: az első kötet az általános anatómiai és mozgásszervrendszeri ismereteket, a második a zsigereket, míg a harmadik a fej- és nyak anatómiáját és az idegrendszert taglalja. Az első kiadáshoz hasonlóan, de módosítva követték a régi, de újra közkedveltté vált elvet, hogy az ábrákat magyarázó szöveggel látták el, mely érthetőbbé teszi az ábrát a hallgató számára, és egyúttal megmagyarázza, miért boncolták és ábrázolták egyáltalán a kérdéses tájékot. A szerkesztők az egyes fejezeteket a megszokott tanulási szokásoknak megfelelően taglalták, több ábrát kiegészítettek vagy helyettesítettek. Ezen új ábrák nagy részét az ihlette, hogy a különösen fontos vérellátási és beidegzettségi módozatok megértését a hallgatóság részére megkönnyítsék. Számos ábrát módosítottan jelenik meg, úgy, hogy a megjelölt képletek száma csökkent, a fontos képletek pedig vastag betűvel szerepelnek, így egyszerűsítve a tartalmi üzenet megértését. Az alkotók a néhol „száraz” anatómiai ismereteket azzal kívánták klinikaivá és élővé tenné, hogy számtalan klinikai utalást tettek munkájukban. Ezek egyrészt felhívják a kezdő hallgató figyelmét, mennyire fontos az anatómiai tudás a későbbi orvosi gyakorlatban, másrészt a klinikum előízét csempészik az atlaszba. Koncepcionális újítást jelentenek a fejezetek bevezető oldalai. Ezek rövid áttekintést adnak a fejezet tartalmáról, a legfontosabb témákról, és egy gyakori klinikai esetet is bemutatnak. Minden fejezet kérdésekkel végződik, melyek az anatómia- és államvizsgákon előforduló kérdések gyakori példái.

Mutass kevesebbet