Sóhajok hídja

Hat évvel a Pulitzer-díjas regény, A múlt fogságában megjelenése után Richard Russo újabb, sokak szerint még az előzőnél is jobb regénnyel jelentkezik. Louis Charles Lynch életének mind a hatvan évét a New York állambeli Thomastonban töltötte, negyven éve ugyanaz a nő, Sarah a felesége, fiúk már felnőtt ember. Néhai apjához hasonlóan Lou - vagy ahogy világéletében mindenki csúfolta, Lucy - is javíthatatlan optimista, noha számos oka lenne az ellenkezőjére. Egy gyerekkori trauma nyomán a főszereplő képzeletbeli szekrényéből úgy bukkannak elő egymás után az ott sorakozó csontvázak, akár egy rémregényben. Vajon gyerekként Lou tényleg a tulajdon anyját látta a nagybátyjával szeretkezni a folyóparton? Vajon tényleg megakadályozhatta volna, hogy félholtra verjenek egy néger fiúta csak azért, mert egy fehér lány mellé ült a moziban? Vajon tényleg jól tette, hogy soha, senkinek nem mondta el a titkot, amit az apja a halálos ágyán bízott rá? Megannyi kérdés, amely válaszra vár... A választ Lucy legrégebbi és talán egyetlen barátja adhatná meg, ám az időközben világhírű festővé lett Nooan Olaszországba, Velencébe költözött. Ezért Lou és Sarah életük nagy utazására készülődnek Nooanhoz, aki szándékosan menekült el gyermekkora helyszínéről, mert őt is egy sötét árny kísérti évek óta: az apja halála, amiért ő a felelős... Lou és Nooan elbeszéléséből olyan történet bontakozik ki, amely nemcsak számukra - és Sarah számára -, de az olvasónak is folyamatos fordulatokkal, meglepetésekkel, izgalommal és tanulságokkal szolgál... Ha megismertük Lou és Noonan történetét, más szemmel fogunk nézni magunkra és közvetlen környezetünkre is. Mert mindannyiunk szekrényében ott lapul egy csontváz... A Sóhajok hídja tipikus Russo regény, amely ahogy bonyolódik, ahogyan egyre több derül ki a szereplők múltjából, valósággal megbabonázza és a karosszékbe szögezi az olvasót!

Mutass kevesebbet