Sorstalanság - Filmforgatókönyv (dedikált)

Kertész Imre. Sorstalanság. - Filmforgatókönyv. Budapest, 2001. Magvető Könyvkiadó (Gyomai Kner Nyomda). 201 + [3] p. Kállai István hagyatékából! Dedikált példány. "Pistinek, Erzsinek, nagy szeretettel. Imre." A kötet szerzője Kertész Imre (Budapest, 1929. november 9. – Budapest, 2016. március 31.) író, műfordító. 1948-ban érettségizett Budapesten, felsőfokú iskolai végzettséget nem szerzett. Az 1955-1960 között létrejött írásaiban született meg az 1960-1973 között megírt első regénye, a "Sorstalanság" gondolati alapanyaga. A kéziratot a Kádár-korszakbeli esztétika nevében a Magvető Kiadó visszautasította, ennek történetéről "A kudarc" c. regényében ír. A Sorstalanság végül 1975-ben jelenik meg először a budapesti Szépirodalmi Könyvkiadónál. Az önéletrajzi ihletésű, a holokausztról és az önkényuralomról szóló műveiért 2002-ben irodalmi Nobel-díjjal tüntették ki. Esszéinek fő problematikája a totalitarizmus által kiszolgáltatott ember elveszett szabadsága. Műveit a humanizmus és az emberi értékek hangsúlyozása és védelme jellemzi. Kállai István (Budapest, 1929. május 7. – Budapest, 2015. július 2.) magyar író, dramaturg, humorista. Számtalan nagy sikerű vígjáték, kabarétréfa fűződik nevéhez. Filmes és tévés forgatókönyvíróként is nevet szerzett magának. Idősebb korában szerepléseinél kezében tartott eszköze nyomán „a pipás Kállai” néven volt ismert. Kállai Gábor sakknagymester édesapja. Kállai már egyetemi évei alatt barátságot kötött fiatal írókkal, így ő lehetett Kertész Imre Sorstalanság című regényének első olvasója. “Imre maradt a komoly irodalom mellett, Bokor István kollégánk külföldön aratott Stefan Barlai néven sikert, én a színház és a film műfajában dolgoztam.” (Forrás: kultura.hu) „Ekkor történt az a fordulat életemben, ami tulajdonképpen megoldotta az anyagi gondjaimat, és lehetővé tette, hogy tovább írhassam a magam dolgait. Egy szép napon, ’57-ben vagy ’58-ban, feljött Kállai Pista barátom, aki sikeres vígjátékszerző volt. […] Volt egy félig megkezdett darabom, de én soha nem tudtam a cselekményt kitalálni. Kitaláltuk együtt a cselekményt, én pedig megírtam hozzá a dialógokat. Így írtunk aztán négy vagy öt vígjátékot az évek során […], meg lehetett oldani, hogy négy hónapig, fél évig darabot írtam, utána pedig visszamehettem regényt írni. Furcsa életforma volt, nem is mondtam senkinek, hogy regényt írok, csak Kállai Pista barátom tudott róla.” (Interjúrészlet) Forrás: kerteszintezet.hu/1959-1964. "A holocauszt, a náci koncentrációs táborok képi, érzékletes, úgymond "reális" ábrázolása egy hallgatag konszenzuson nyugvó tilalomba ütközik. Hatmillió ember üzemszerű kiirtását lehetetlenség elképzelni, és nem szabad elképzelhetővé tenni. Kínjaik leírhatatlanok és ábrázolhatatlanok."Aforgatókönyv különös műfaj: hozzátesz és elvesz. Leírja a képeket, melyeket látni fogunk: egyszerre serkenti és korlátozza képzelőerőnket; párbeszédekké és monológokká alakítja, ami korábban egybefolyt: kijelöli a hangsúlyokat. A Sorstalanság forgatókönyve új mű: újat árul el a holocausztról, a regényről és Kertész Imre gondolkodásáról. (Temesi László) Kiadói keménypapír-kötésben.

Mutass kevesebbet