Spengler filozófiája

Spengler filozófiája. Béta Irodalmi Rt. Budapest. 80 p. Fűzött papír. // Részlet a kötetből: Spengler helye a jelenkori filozófiában. Spengler - Bergson, Schopenhauer, Nietzsche. Ha a gondolkodás történetét abból a szempontból vizsgáljuk, hogy miképen itélik meg a tapasztalati világot a gondolkodók, ez utóbbiaknak két főtipusát lehet megkülönböztetni. Az egyik a tapasztalati világban igazi valóságot lát; a másiknak az, amit látunk, hallunk, tapintunk, csak látszat, felszin, jelenség, egy mélyebben rejlő, de érzékeink számára elérhetetlen valóság megjelenése. Amaz rendületlenül hisz az érzékek tanúságában; emez föléje helyezi az érzékek tanúságának az ész felismeréseit, az intuíció, a felsőbbrendű értelmi szemlélet meglátásait, s ezekben, nem pedig a tapasztalatban látja az igazság kritériumát. Amaz csak egyetlen világot ismer, a tapasztalati, természetes világot; emez két világról tud: a természetesről, amely tele van ellenmondásokkal és fogyatékosságokkal, s a természetfelettiről, amely a harmónia és eszményi tökéletesség hona. Amaz józan tárgyilagossággal alakítja világképét, gondosan ügyelve arra, hogy kedélymozgalmak meg ne zavarják a gondolkodás tisztaságát; emez a sziv sugalmait, a lélek misztikus sejtéseit, az egyéni vágyakat és eszményeket is belevetiti világképébe, Amannak a tapasztalat adottságai dolgok, amelyek sohasem vezetnek tul a maguk körén; emennek a tapasztalat adottságai szimbolumok, amelyek rejtett értelemre utalnak. Amaz leir és magyaráz, emez értelmez. Amaz megelégszik a relativummal, emez az ebszolutumot kutatja. Amaz a pozitiv szellem, emez a metafizikus.

Mutass kevesebbet