Sumákság nélkül

Mielőtt nyomdába került volna a kézirat, elolvasta Sumák is. Nem akartam valótlanságokat, hibákat, és ha eszébe jutott valami időközben, elmondhatja, még bekerülhet a könyvébe. Tetszett neki, semmit nem kért, hogy ne szerepeljen benne. Ellenkezőleg, volt egy-két dolog, amit szeretett volna elmondani, őszintén; Sumákság nélkül. Tehát 8 hónapi munka után elkészültünk. ez a könyv nem lett egy szokványos életrajzi mű. Sőt, ez egyáltalán nem életrajzi mű. Nem is ez volt a célunk, már a kezdetekkor sem. Objektív képet akartunk mutatni erről a nagyszerű sportról, és azokról a kevésbé nagyszerű állapotokról, amelyek körülveszik. Nem Pulai Imréről akartam valamiféle dicshimnuszt összeeszkábálni. Nincs szüksége arra, hogy magáról egy könyvben bizonygassa, mennyire jó sportoló. A pályafutása alatt elért eredményei ezt mind bizonyítják. Egyszerűen csak az ő példáján keresztül szerettem volna bemutatni azt az elborzasztó állapotot, ami a hazai élsportot körülfonja. Mert a külvilág felé nem ez a kép látszik. Kifelé úgy tűnik, minden rendben van. De a valódi problémákról, tarthatatlan körülményekről úgy tűnik, nem illik beszélni. Pedig nagyon sürgősen kellene! Ezt tette most, ebben a könyvben Sumák... Beszéltem a Szövetség egyik tagjával, aki a beszélgetés végén megjegyezte: csak óvatosan az írogatással. Másvalaki közölte: megakadályozhatná a könyv megjelenését. Miért? - Csak valós történetek szerepelnek a könyvben.

Mutass kevesebbet